Hossza e kiterjedése mentén mintegy 48 kilométer, átlagos szélessége 6–8 kilométer között változik

A Csepel-sziget (németül: Eugensinsel, szerbül: Острво Чепел) Magyarország Duna-szigete. Népessége mintegy 165 000 fő. Itt áll az ország legmagasabb építménye, a 314 méteres, középhullámú rádiózás céljára épült, ma már ipari műemléknek számító lakihegyi adótor

A Duna főága és az abból kelet felé kiágazó Ráckevei-Duna(más néven Soroksári-Duna) által közrefogott, a hosszához mérten viszonylag keskeny sziget, amelynek tengelye csaknem pontosan észak–déli irányú. Hossza e kiterjedése mentén mintegy 48 kilométer, átlagos szélessége 6–8 kilométer között változik, területe 257 négyzetkilométer. Északi része Budapest határai közé esik, a fennmaradó pedig szinte teljes egészében Pest vármegye részét képezi, déli csücskében – a Kis-Duna torkolati duzzasztásánál – azonban néhány hektárnyi területe már a Bács-Kiskun vármegyei Tasshoz tartozik. A budapesti rész a sziget területének csak mintegy 10%-a, az ott élő népesség azonban a sziget (körülbelül 165 ezer fős) összlakosságának majdnem a felét teszi ki.

Megközelítése, közlekedése

Legfontosabb közútja az 5101-es út, mely gerincútként végighúzódik Budapest XXI. kerületétől Lakihegy, Halásztelek, Tököl és Szigetújfalu érintésével Ráckeve központjáig. A főváros déli határa közelében keresztülszeli az M0-s autóút, a Duna főágának túlsó partjával az egyetlen állandó összeköttetése, míg a Ráckevei-Dunát több kisebb-nagyobb híd is átíveli. A jelentősebbek ezek közül a Kvassay híd, a Gubacsi híd, az M0-s dunaharaszti hídja, a dunaharaszti HÉV-híd és a ráckevei Árpád híd.

A MÁV vasútvonalai közül egyik sem érinti a szigetet, a Budapestről induló HÉV-vonalak közül kettő is: a Nagykörút vonalától Csepel városrész központjáig közlekedő H7-es és a Közvágóhídtól Ráckevéig közlekedő H6-os vonalak.

A szigeten van a tököli repülőtér.

Nevének eredete

Itt volt a honfoglaló magyarság első székhelye, az Árpád nemzetség szálláshelye. Anonymus „vezéri szigetként” (ducalis esset insula) említi. Sokáig úgy tartották, hogy a Duna szigete a nevét Árpád lovászáról, Csepel (Sepel) neve után kapta. Nyelvészek szerint azonban a sziget neve talán a cseplye, csepely, azaz 'sarjadék, bokros, cserjés hely' jelentésű főnévből keletkezett, vagy talán puszta személynévből magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév török, illetve szláv nyelvekből is leszármaztatható.

Forrás: wikipedia.hu