Település:
Veszprém megye, Pápa


Ferences templom Pápa


Az 1764-ben újjáépült pápai templom olasz barokk stílusú.

Ferences templom (Pápa)

 

Ferences templom
Franciscan Church Pápa facade.jpg
Egyházmegye Veszprémi főegyházmegye
Település Pápa
Elhelyezkedése
Ferences templom (Magyarország)
Ferences templom
Ferences templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 51″k. h. 17° 27′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 51″, k. h. 17° 27′ 40″térkép ▼
 
 
A pápai ferences templom

A pápai Kisboldogasszony-templom (gyakran ferences templom) egy barokk stílusú római katolikus templom. Mai formájára 1764-re építették föl a ferencesek.

 

Története


A ferences szerzetesek valószínűleg a 15. század közepén telepedtek meg Pápán a várost birtokló Garai család támogatásával. Első, Szent László nevét viselő kolostoruk és kápolnájuk helye a mai Szent László utcában lehetett.[1] A következő század közepéig háborítatlanul éltek a biztonságot nyújtó várban, a huszonegy szerzetes iskolát tartott fenn, sőt 1535-ben a török elől Pápára menekítették Nagyváradról a rend teológiai főiskoláját, 1543-ban pedig az ozorai zárda kincseit. 1559-ben azonban a reformáció térhódítása, az új hittel rokonszenvező Enyingi Török János és Enyingi Török Ferenc földesurak nyomása, valamint a török fenyegetés miatt a ferencesek kénytelenek voltak elhagyni a várost.

A rend 1660-ban tért vissza az immár katolikus földesúr, Esterházy Ferenc és felesége, Thököly Katalin hívására. A gróf építtette fel 1678 és 1680 között a templomot és a kolostor nyugati, Barát utcai szárnyát. A Rákóczi-szabadságharcban Pápa a fejedelmet támogatta, ezért 1707-ben a labancok felégették a várost; a tűzvészben a kolostor és a templom is leégett, kijavításukra csak 1715-ben, illetve 1722-ben került sor. 1747-ben ismét a tűz martaléka lett a templom, 1764-ben építtette újjá Esterházy Károly püspök, és ekkor épült a kolostor keleti, Kígyó utcai szárnya is. Ezt követően az épületegyüttes háromszor esett át nagyobb felújításon, 1822-ben, 1921-ben és 1940-ben.

A kommunista államhatalom 1950-ben rendeletileg feloszlatta a szerzetesrendeket. A ferencesek több ezer kötetes könyvtárának, melyben számos nagy értékű, sok százéves kötetet is őriztek, illetve helytörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékű levéltárának nyoma veszett. A kolostorban a rendszerváltás előtt állami hivatalok működtek, ma üresen áll, állaga rohamosan romlik.

Leírása


Külső megjelenése

 
A templom főhomlokzata…
 

Az 1764-ben újjáépült pápai templom olasz barokk stílusú. Az épület stílusában megegyezik az 1743-ra felépült, a magyarországi ferences templomépítészet csúcsának számító székesfehérvári Szent Imre-templommal. A pápai templom építésénél valószínűleg a fehérvári templomot tekintették példaként.

Barát utcai főhomlokzata rendkívül mozgalmas tagolású, szimmetrikus elrendezésű. Két kerek ablak között nyílik a kőkeretes kapu, felette díszes keretben latin nyelvű kronogramma olvasható:

FRANCISCO ESZTERHAS CATHARINÆ THEOKEOLIANÆ
HO
PIA CONIVGIBVS VIRGO REPENDAT OPVS.
INVICTVS VIVAT FRANCISCI GRIPHVS, VT ORTAS
COLLIGAT INQVE AQVILÆ POSTERITATE ROSAS.

(Gróf Esterházy Ferencnek és feleségének, Thököly Katalinnak a Boldogságos Szűz fizesse meg ezt a jótéteményüket, és Ferenc griffje legyen legyőzhetetlen, hogy még késő vénségében is új rózsaszálakat gyűjthessen [az előbbiek mellé][2]). A római számnak is megfelelő betűk számértékeit összeadva a templom építésének kezdetét, az 1677-es évszámot kapjuk.

A kapu feletti félköríves záródású falfülkében áll az úgynevezett Immaculata-szobor (Szeplőtelen Szűz), mely a gyermekét karján tartó Szűzanyát ábrázolja. Mellette két nagyobb, ugyancsak félköríves fülke mélyed a falba, bennük baloldalt a kezében keresztet tartó Szent Ferenc, jobboldalt az íróvesszőt tartó, kardjára támaszkodó Szent Katalin szobra áll. Felettük középen az egyesített Esterházy-Thököly-címer, majd három ablak (két hosszúkás között egy kerek) következik. A homlokzatot két hatalmas pilaszter és magas oromzat zárja le. A templom órapárkányos tornya ferences szokás szerint nem a főhomlokzati oldalon, hanem a szentély felől, a templomhajó és a kolostor között épült.

A Kígyó utcai oldalhomlokzat síkját pilaszterek és három hosszúkás, íves záródású ablak bontja meg. Itt áll az első világháború hadifogságban elhunyt hőseinek díszesen faragott emlékműve, Závory Zoltán és Schneider Géza munkája: a szobor egy halotti pózban fekvő, fején sisakot viselő katonát ábrázol, felette a koronából kinövő kettőskereszttel. A Barát utcai oldalon áll egy 1875-ben kegyeletből állított feszület.

Belső tere

 
…és belső tere
 

A hármas tagolású dongaboltozattal fedett templomhajóhoz keskenyebb, félkör alaprajzú szentély kapcsolódik. Benne hatalmas, gazdagon aranyozott neorokokó főoltár áll, melyet Hámori Béla készített az 1921-es renoválás során (a korábbi vörösmárvány főoltár 1822-ben készült). A régi és a jelenlegi főoltárnak is központi eleme a Máriacelli Szűzanya 18. századi ezüstruhás faszobra.

A szentély falán, az oltártól balra függött valaha díszes rokokó keretben a templomépítő Esterházy-Thököly házaspár fogadalmi képe. A kép, melyen a házaspár felajánlja a várost a Máriacelli Szűzanyának, ma a Kígyó utcai kolostorszárnyban látható, felirata: EX VOTO OBTVLERVNT TEMPORE BELLI DIRÆQVE PESTIS. AB HOSTE LUCUM HUNC FOVE ET PESTEM AB HINC AMMOVE (Fogadalomból felajánlották a háború és az átkozott pestis idején. Védd meg e helyet az ellenségtől, a pestist pedig távoztasd el innét). A felirat első mondata itt is kronogrammát alkot: a számjegyek összege a pestisjárvány évét, 1683-at adja ki. Érdekesség, hogy a kép hátterében látható a középkori pápai vár és plébániatemplom egyetlen hiteles ábrázolása.

1732-ből való a kegyúri oratórium rokokó motívumokban gazdag, faragott erkélye csakúgy, mint a négy barokk mellékoltár. A mellékoltárokat vékony oszlopok keretezik, közöttük az oltárkép előtt egy-egy szent faragott, aranyozott szobra áll, valószínűleg a templommal egykorúak. A templom jobb (déli) oldalán a Szent Antal- és a Szent József-oltár, a bal (északi) oldalon a Szent Ferenc- és a Jézus Szíve-oltár áll, közöttük a figurális díszítésekben gazdag, aranyozott szószék. A háromrészes orgonakarzat alatti részt neobarokk tölgyfaburkolat fedi, rajta Szent Paszkál, Szent Antal, Szent Teréz és a Magyarok Nagyasszonya szobrai.

Freskó

 
A templomhajó freskója
 

A templom barokk freskóit helyi mesteremberek, Závory Zoltán festőművész és a Bíró-testvérek készítették 1940 őszén.

A szentély freskóján Szent Ferenc kérésére Szűz Mária könyörög Jézushoz a Portiuncula templomi búcsúért. A központi képet négy ferences rendi szent arcképe veszi körül: Szent Bonaventura, sziénai Szent Bernardin, Baylon Szent Paszkál és Porto Mauriziói Szent Lénárd.

A templomhajó freskója két részből áll. Alsó részének központi alakja Szűz Mária, aki A jelenések könyvében leírtak szerint jelenik meg: a puttók tartotta felhőn álló, fehér ruhát és arany bélésű azúrkék köpenyt viselő asszonyalak bal lába alatt a Hold, feje körül tizenkét csillagból álló korona, szemével a Szentháromságra tekint.

A kép alján a 13. században élt ír ferencest, John Duns Scotust látjuk, amint Domonkos-rendi szerzetesekkel vitatkozik a szeplőtelen fogantatás tanáról, miközben egy angyal fehér liliomokat nyújt felé. A felette lebegő angyalok kezében levő szalagon Duns Scotus híres mondását olvashatjuk: potuit, decuit, ergo fecit, vagyis Isten megtehette, illendő volt, tehát megtette, hogy Mária szeplőtelenül hozza világra Jézust. A kép másik oldalán − Mária mellett − az angyalok az ordinis seraphici patrona (A ferences rend patrónája)[3] feliratot tartják.

A kompozíció a szomszédos, orgonakarzat felőli fiókboltozatban folytatódik a Szentháromság ábrázolásával: a puttók tartotta felhőn ülő Krisztus mögött egy angyal ferde keresztet tart, mellette ugyancsak angyalok tartotta földgömbön a kezével áldást osztó Isten ül. A galamb alakjában megjelenő Szentlélek a két fiókboltozat találkozásánál helyezkedik el, ezzel a kompozíció középpontját alkotja.

Jegyzetek

  1.  A helytörténeti irodalom hagyományosan a Szent László utcába helyezi a régi kolostort, feltételezve, hogy az utca a rendház védőszentjéről nyerte nevét. Haris Andrea szerint azonban a középkori kolostor a mai helyén állhatott, így 17. századi visszatelepülésükkor a ferencesek régi épületükbe költöztek vissza. Haris Andrea: A települések halmazától a városig. In: Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Főszerk. Dr. Kubinyi András, Pápa, 1994 (ISBN 963-03-3768-1)
  2.  Bennó fordítása. A griff és a rózsa az Esterházy család címerére utal.
  3.  Seraphici (seraphicus, -a, -um) eredeti jelentése angyali, mivel azonban a szó Szent Ferenc rendjének állandó jelzője, helyesebbnek találtuk a fenti fordítást.
 

Forrás:wikipédia

 

 

 

 

 

HelyiVilága Magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »