Matyóföld

Matyóföld
A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán.
Matyónak a Miskolctól 40 km-re nyugatra, a Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál fekvő Mezőkövesd lakosságát nevezzük. A korábbi kutatások és elsősorban az itt élők vélekedése alapján Tard és Szentistván települések lakóit is matyónak mondták, bár viseletükben, hímzésükben mindhárom eltér egymástól. A matyónak nevezett települések közül mindig Mezőkövesd mezővárosa volt a vezető közösség (1973 óta város), innen diktálták a divatot.
A matyók eredete Szerkesztés
Győrffy István tanulmányában (A matyókról. Szeged,1928) a legtöbb eredetelmélettel megegyezően kun népcsoportoktól származtatja a matyókat, akárcsak a palócokat:
" A matyó nép eredetére vonatkozólag Istvánffy azt tartja, hogy ezek a Mátra északi és a Bükk hegység nyugati oldalán letelepült palócságnak kiszakadt töredékei. A palócokról pedig általánosan azt tartják, hogy a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott kunok ivadékai, kiket Anonymus a Bükk és Mátra hegység déli lejtőin helyez el. Anonymus szavahihetőségén nincs okunk kételkedni és ha szigorúan az ő szavaihoz ragaszkodunk, akkor azt kell feltételeznünk, hogy a magyarokkal együtt bejött kunok, akiket a palócokkal szoktak azonosítani, először a Mátra és Bükk déli oldalán helyezkedtek el és csak később kerültek át az említett hegység északi oldalára [...] Anonymus kunjai hazájának tehát Mátra és Bükk hegység termékeny déli oldalát tartjuk. A nép innen kelt át a túlsó kevésbé termékeny, hajdan erdőkkel borított oldalára, s a mezőkövesdi matyó, — akit mi is Anonymus kun népe maradékának tartunk — nem az északi palócokból szakadt ki, hanem elsőfoglalású földjén ül ma is, sőt palóc testvérei innen délről szakadtak mai földjeikre. [...] A matyókat anthropologiai szempontból Bartucz Lajos vizsgálta. Szerinte egységes matyó típus nincsen. A matyónak nevezett nép embertani szempontból éppúgy több típus keveredéséből alakult, mint hazánk bármely más vidékének mai magyarsága. A különbség csak az, hogy a keveredés a matyóknál egyrészt jóval kisebbfokú s másrészt kevesebbszámú típusra terjed ki. A másik fő mozzanat, amely e népet embertani szempontból különösen érdekessé teszi, bizonyos mongolszerű jelleg előfordulása. Gyakori ugyanis közöttük úgy a férfiaknál, mint még inkább a nőknél a rendkívül széles, lapos pofacsont, erősen benyomott széles orrgyök, széles orrcimpák, apró, valamint az u. n. „mongol redő”-vel ellátott szemek, sárgás-barnás szem és bőrszín, alacsony termet."
A palóc név a szláv palovec ’kun’ jelentésű szó átvétele, azonban valószínűleg a kunok 13. sz.-i tömeges beköltözése előtt kis csoportokban, a magyarság között megtelepült kun elemek megjelölésére szolgált.
A két népcsoport közös eredetét támasztják alá napjaink genetikai kutatásai is, melyek a következő eredményre jutottak: A matyók és a palócok, jóllehet külön etnikumként tartjuk számon őket, genetikailag egységes népcsoportként határozhatók meg, amelyek a szlávokhoz állnak közel, csupán eltérő vallásuk miatt van különböző nevük.
A név eredete
Mezőkövesd Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot és 1472-ben, Szent László napján a király járt is a városban, ezért sokan úgy tartják, a Mátyást szerető matyók a király nevének becézett alakjából kapták nevüket.
Néprajzkutatók, köztük Herkely Károly szerint azonban inkább csúfnévről lehet szó, amellyel eredetileg a környék református lakóitól vallási-kulturális értelemben elkülönülő katolikus mezőkövesdieket illették, de később ez a csúfolódó jelentésárnyalat feledésbe merült.
Kutatástörténet
A matyóság életmódjával, kultúrájával, népművészetével, népviseletével az 1890-es évek óta foglalkoztak kutatóink. Győrffy István, a magyar néprajz első egyetemi professzora, az 1920-as évektől rendszeresen kutatta a mezőkövesdi matyók életmódját, viseletét, hímzését. Korai halála miatt Fél Edit rendezte sajtó alá a Matyó népviselet c. könyvet, aki személy szerint is a matyóságnak egyik legkiválóbb kutatója volt. Az élete derekán elhunyt, sokoldalú, nagy tehetségű Fügedi Márta Mítosz és valóság: a matyó népművészet (1997, Miskolc) c. művében részletesen elemzi a matyó hímzések életútját a 19. század végétől napjainkig, és azt is, hogyan tartják meg saját viselet- és hímzéskultúrájukat, ugyanakkor hogyan teljesítik a kereskedelmi elvárásokat is.
A mezőkövesdi hímzés történeti fejlődése, alakulása, változása példaként szolgál a magyar népi hímzés általános fejlődéséhez is. Megtaláljuk a "régi" stílust, a 19. század "új paraszti stílusát", és a 20. század első felének "legújabb stílusát" is.
A matyó népművészet
A 19-20. század fordulóján a különleges gótikus vonalú mezőkövesdi női viselet már a legismertebb paraszti öltözékek közé tartozott. Az Alföld-szerte híres mondás: "hadd korogjon csak ragyogjon", őrájuk illett a legjobban. Akármilyen szegény volt a matyó, de néhány öltözet cifra ruhájának és a derékig érő hímzett ködmönnek meg kellett lenni, még ha megkoplalta is.
A mezőkövesdi szűcsök derékig érő, pompásan hímzett fehér ködmönöket "kuzsukat" készítettek a menyecskék részére, amelyeket az asszonyok korra való tekintet nélkül viselhettek.
A leghíresebb íróasszony (rajzoló), Kis Jankó Bori nagyapja is szűcsmester volt, aki a szebbnél szebb női kisbundákat virágozta. Leánya és unokája az ő műhelyében tanulta meg a matyó szűcshímzés kompozíciós rendjét, a színek harmóniáját.
A legnagyobb jelentőségű ezekben az években az 1896-ban megrendezett kiállítás volt a Városligetben. A "néprajzi faluban" 12 magyar és 12 nemzetiségi falut telepítettek, köztük Mezőkövesdet is. Akkori főjegyzője javaslatára 1896. szeptember 8-án került sor a matyó lakodalom bemutatására mintegy 150 fő részvételével. A menyasszonyt és a vőlegényt gondosan kiválasztották, az esküvőt a Terézvárosi templomban megtartották, majd az Andrássy úton haladva jutott vissza a lakodalmas menet a "néprajzi faluba", a városligeti matyó házig.
Ez a nagy nyilvánosság előtt megtartott esemény a matyó népművészet megismertetésének és felfedezésének fontos állomása volt. Egyaránt felfigyeltek rá a szakemberek és azok az élelmes fővárosi és vidéki kereskedők, akik az 1900-as évektől elárasztották Mezőkövesdet. A mezőkövesdi lakodalmas pedig napjainkig Mezőkövesd idegenforgalmi látványossága.
1911-ben a matyó hímzés kereskedelmi sikere arra ösztönözte az Országos Magyar Háziipari Szövetséget, hogy telepet létesítsen Mezőkövesden a varratáshoz. A feljegyzések szerint Zelei Ilona tanítónő már 300 asszonnyal dolgoztatott. 1911 után az idegeneknek való "varratás" olyan méreteket öltött, hogy 40 "íróasszonyt" is említenek, akik csak előrajzoltak, hogy a "varrók" (hímzők, tervezők) számára biztosítsák a munkát.
1938-tól legjelesebb néprajzkutatóink már írnak a mezőkövesdi népművészetről és kiváló iparművészeink készítik el hozzá a megfelelő sablonálható rajzokat.
A magyaros öltözködés tervezésének legkiválóbb képviselője Az 1910-es évektől 1944-ig Zsindely Tüdős Klára a "pántlika" szalonban készült matyó jellegű öltözeteket kizárólag Mezőkövesden, Tardon vagy Szentistvánon hímeztette.
A Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet 1951-ben alakult meg. A kereskedelem számára hímzést vállaló asszonyok javarésze előzőleg a Mezőkövesdi Földmíves Szövetkezet háziipari csoportjához tartozott. Megalakulásakor a szövetkezet közös műhelyében nyolcan dolgoztak. 550 bedolgozó volt Mezőkövesd, Szentistván, Tard községekből.
Népviseletes felvonulás
1980-ban a közös műhelyben 535 fő volt, 1800-an 34 községben működött bedolgozó csoportok felügyelete alatt végezték munkájukat. Hímzett blúzokat, lakástextileket, népviseleti babákat készítettek. A szövetkezet tagjai közül 15 a Népművészet Mestere, 50 népi iparművész, 3 Népművészet Ifjú Mestere címben részesült.
Mezőkövesden a régi asztalosmesterek festett bútorai is országosan ismertek voltak. A festett bútorok készítését és festését még édesapjától tanulta Kovács András a Népművészet Mestere (1978) Mezőkövesd díszpolgára (1999). Fia, Kovács Szabolcs rajztanár, a Népművészet Mestere munkái országosan és külföldön is ismertek, unokája, ifj. Kovács Szabolcs méltó folytatója lesz a család tradicionális művészetének.
A Matyó Népművészeti Szövetkezet felszámolása után annak épületében kapott méltó helyet Mezőkövesden a Matyó Múzeum állandó kiállítása az 1990-es évek elején, ahol Mezőkövesd történeti múltját és legújabb eredményeit a tárgyi népművészet és a "nemzeti háziipar" jövőjét mutatják be.
A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a 19. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi. A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével.
A matyó hímzésre legjellemzőbb a "matyó rózsa". A leghíresebb "íróasszony" Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek.
A matyó hímzés 2012 decemberében felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Forrás:Wikipédia
HelyiVilága magazin ajánló

Mauritiusi utazási érdekességek
Utazás, Élmények, beszámolók
Mauritius egy igazán picinyke szigetállam az Indiai-óceán szívében. Két nagyobb és több kisebb szigetből áll ...

Vers mindenkinek
Nagyvilág, Érdekességek
2021 év köszöntése

Svédasztalos menzát vezetnének be az iskolákban
Életmód, Élet
Ablakon kiadott étel helyett svédasztalos étkeztetést, egyetlen menü helyett szélesebb kínálatot vezetne be az i ...

68 ÉV HÁZASSÁG UTÁN ...
Nagyvilág, Érdekességek
A férfi megvárta, hogy felesége menjen el előbb, nem sokkal később követte őt.

Só-liszt gyurma
Cukiságok, Babáink
főzött és főzés nélüli só liszt gyurma

A citrom
Egészség, Megelőzés
Citrom erősebb a kemoterápiánál

Ez még nem a halottak napja, és már nem is Halloween: boldog Samaint!
Életmód, Élet
November elsején ünnepeljük mindenszentek napját, amikor a katolikus egyház azokról a megdicsőült lelkekről eml ...

Római katolikus templom története 7
Helyi történetek, Helyi történetek
Az első gyónásra és az Oltáriszentség vételére (elsőáldozásra) általában 4-5. osztályban kerül sor.

28 titokzatos világítótorony a világ minden tájáról
Nagyvilág, Érdekességek
A világítótornyok a legnagyszerűbb építmények, melyeket emberi kéz valaha alkotott. Bájuk talán titokzatosság ...
Helyi látnivalók

Szent Anna templom
Komárom-Esztergom megye, Esztergom
Tervezője ugyan az, aki a bazilikát is tervezte

Fadlallah El Hedad Mihály - mellszobor
Komárom-Esztergom megye, Bábolna
Fadlallah El Hedad Mihály - mellszobor
1899-1913.: Fadlallah El Hedad Mihály ezredes a bábolnai birtok 14. ménes-p ...

Óbudai Zsinagóga
Budapest, 3. kerület
Cím: 1036 Budapest, Lajos utca 163., Tel.: +36 30 396 9020, Nyitva tartás:
H-P.: 9-14, vasárnap előzetes megbeszél ...

Lakihegyi Adótorony
Pest megye, Szigetszentmiklós
Szigetszentmiklós történelmével fonódott össze a város legismertebb ipari műemléke, a magyar rádiózás hősko ...

Budavári Palota
Budapest, 1. kerület
A Budavári Palota Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. A Buda ...

Szent Erzsébetet és férjét ábrázoló szobor
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Sárospatak
3950. Sárospatak, Szent Erzsébet út 15.

Civitas Invicta emlékmű
Baranya megye, Szigetvár
Cím: Szigetvár, Alapi Gáspár u., 7900
FORRÁS: google.com

Szent György templom
Pest megye, Nagykáta
Nagykáta, Szent György park 1.
Tel: +3629440087

Kunpusztai Templom
Bács-Kiskun megye, Kerekegyháza
Országos védettségű templom, 1901-ben épült Kerekegyháza külterületén Kunpusztán
Helyi Programok / események

Kancsal-tó Mórahalom
Programok
A Kancsal-tó a Duna-Tisza-közi Homokhátság DorozsmaMajsai-homokhát nevű kistájának keleti peremén helyezkedik el.

Gyermek színházbérlet 2019/2020
Programok
Gyermek színházbérlet 2019/2020
Forrás: http://www.fertod.hu/fertod/programok.html

MeseZENGető
Programok
Alkotó- fejlesztő meseterápiás foglalkozás gyerekeknek

Ha szombat, akkor TérZene
Programok
NyírBrass Rézfúvós Együttes

XII. kerületi Kültéri Fitnesz
Programok
A XII. kerületben 12 helyen sokféle kültéri fitnesz-, torna- és sporteszköz található, amelyekkel sokoldalúan, ...

ALVIN és a Mókusok és Rómeó Vérzik Koncert
Programok
clock
Időpont: 2020. március 21., szombat, 20:00–23:30
Helyszín: Rocktár Kiskunfélegyháza
Kossuth Lajos ut ...

Hegyvidéki Sportközpont
Programok
Cím: 1122 Budapest, Városmajor u. 29., Telefonszám: +36 1 212-2945

Hódmezővásárhelyi Szakszervezeti Vadásztársaság
Programok
A vadász terület elhelyezkedése: Csongrád megye, Hódmezővásárhely keleti területe

Levendula szüret A kertben
Programok
2020. 06. 27.-28.-án. 10-19-ig.
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók

Református templom (Opovacska)
Pest megye, Szentendre
Szentendre, Rákóczi Ferenc utca 14.

Debrecen MJV PMV Régi Városháza
Hajdú-Bihar megye, Debrecen
4024 Debrecen, Piac utca 20.
4001 Debrecen, Pf.: 199
Központi fax: (52) 511-422
Telefon: 06 52 511 400

Kiskőrös járás települései
Bács-Kiskun megye, Kiskőrös
A Kiskőrösi járás elődje a 19. század közepén a Solti járás felosztásával létrejött Solti alsó járás volt

Szivárvány óvoda
Fejér megye, Bicske
Cím: Bicske, Árpád u. 13, 2060
Telefonszám: (06 22) 350 814
Férőhelyek száma: 120 fő

Veres Péter utcai Patika
Hajdú-Bihar megye, Debrecen
4033 Debrecen, Veres Péter utca 65.
Telefon: (06 52) 322 058

ÉSZC Eötvös József Szakképző Iskolája
Pest megye, Gyál
ÉSZC Eötvös József Szakképző Iskolája
Gyál Erdősor utca 65.

Házi orvosi ügyelet
Komárom-Esztergom megye, Komárom
Komárom: Széchenyi u. 1. (34/344-770)

Védőnők
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Mezőtúr
Védőnői Szolgálat
Székhely, telephely5400 Mezőtúr Kossuth Lajos utca 23.Telefon+36 (56) 550440Forrás: https:/ ...

Eszterlánc Napközi Otthonos Óvoda
Fejér megye, Polgárdi
A város napközi Otthonos Óvodája