Matyóföld

Matyóföld
A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán.
Matyónak a Miskolctól 40 km-re nyugatra, a Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál fekvő Mezőkövesd lakosságát nevezzük. A korábbi kutatások és elsősorban az itt élők vélekedése alapján Tard és Szentistván települések lakóit is matyónak mondták, bár viseletükben, hímzésükben mindhárom eltér egymástól. A matyónak nevezett települések közül mindig Mezőkövesd mezővárosa volt a vezető közösség (1973 óta város), innen diktálták a divatot.
A matyók eredete Szerkesztés
Győrffy István tanulmányában (A matyókról. Szeged,1928) a legtöbb eredetelmélettel megegyezően kun népcsoportoktól származtatja a matyókat, akárcsak a palócokat:
" A matyó nép eredetére vonatkozólag Istvánffy azt tartja, hogy ezek a Mátra északi és a Bükk hegység nyugati oldalán letelepült palócságnak kiszakadt töredékei. A palócokról pedig általánosan azt tartják, hogy a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott kunok ivadékai, kiket Anonymus a Bükk és Mátra hegység déli lejtőin helyez el. Anonymus szavahihetőségén nincs okunk kételkedni és ha szigorúan az ő szavaihoz ragaszkodunk, akkor azt kell feltételeznünk, hogy a magyarokkal együtt bejött kunok, akiket a palócokkal szoktak azonosítani, először a Mátra és Bükk déli oldalán helyezkedtek el és csak később kerültek át az említett hegység északi oldalára [...] Anonymus kunjai hazájának tehát Mátra és Bükk hegység termékeny déli oldalát tartjuk. A nép innen kelt át a túlsó kevésbé termékeny, hajdan erdőkkel borított oldalára, s a mezőkövesdi matyó, — akit mi is Anonymus kun népe maradékának tartunk — nem az északi palócokból szakadt ki, hanem elsőfoglalású földjén ül ma is, sőt palóc testvérei innen délről szakadtak mai földjeikre. [...] A matyókat anthropologiai szempontból Bartucz Lajos vizsgálta. Szerinte egységes matyó típus nincsen. A matyónak nevezett nép embertani szempontból éppúgy több típus keveredéséből alakult, mint hazánk bármely más vidékének mai magyarsága. A különbség csak az, hogy a keveredés a matyóknál egyrészt jóval kisebbfokú s másrészt kevesebbszámú típusra terjed ki. A másik fő mozzanat, amely e népet embertani szempontból különösen érdekessé teszi, bizonyos mongolszerű jelleg előfordulása. Gyakori ugyanis közöttük úgy a férfiaknál, mint még inkább a nőknél a rendkívül széles, lapos pofacsont, erősen benyomott széles orrgyök, széles orrcimpák, apró, valamint az u. n. „mongol redő”-vel ellátott szemek, sárgás-barnás szem és bőrszín, alacsony termet."
A palóc név a szláv palovec ’kun’ jelentésű szó átvétele, azonban valószínűleg a kunok 13. sz.-i tömeges beköltözése előtt kis csoportokban, a magyarság között megtelepült kun elemek megjelölésére szolgált.
A két népcsoport közös eredetét támasztják alá napjaink genetikai kutatásai is, melyek a következő eredményre jutottak: A matyók és a palócok, jóllehet külön etnikumként tartjuk számon őket, genetikailag egységes népcsoportként határozhatók meg, amelyek a szlávokhoz állnak közel, csupán eltérő vallásuk miatt van különböző nevük.
A név eredete
Mezőkövesd Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot és 1472-ben, Szent László napján a király járt is a városban, ezért sokan úgy tartják, a Mátyást szerető matyók a király nevének becézett alakjából kapták nevüket.
Néprajzkutatók, köztük Herkely Károly szerint azonban inkább csúfnévről lehet szó, amellyel eredetileg a környék református lakóitól vallási-kulturális értelemben elkülönülő katolikus mezőkövesdieket illették, de később ez a csúfolódó jelentésárnyalat feledésbe merült.
Kutatástörténet
A matyóság életmódjával, kultúrájával, népművészetével, népviseletével az 1890-es évek óta foglalkoztak kutatóink. Győrffy István, a magyar néprajz első egyetemi professzora, az 1920-as évektől rendszeresen kutatta a mezőkövesdi matyók életmódját, viseletét, hímzését. Korai halála miatt Fél Edit rendezte sajtó alá a Matyó népviselet c. könyvet, aki személy szerint is a matyóságnak egyik legkiválóbb kutatója volt. Az élete derekán elhunyt, sokoldalú, nagy tehetségű Fügedi Márta Mítosz és valóság: a matyó népművészet (1997, Miskolc) c. művében részletesen elemzi a matyó hímzések életútját a 19. század végétől napjainkig, és azt is, hogyan tartják meg saját viselet- és hímzéskultúrájukat, ugyanakkor hogyan teljesítik a kereskedelmi elvárásokat is.
A mezőkövesdi hímzés történeti fejlődése, alakulása, változása példaként szolgál a magyar népi hímzés általános fejlődéséhez is. Megtaláljuk a "régi" stílust, a 19. század "új paraszti stílusát", és a 20. század első felének "legújabb stílusát" is.
A matyó népművészet
A 19-20. század fordulóján a különleges gótikus vonalú mezőkövesdi női viselet már a legismertebb paraszti öltözékek közé tartozott. Az Alföld-szerte híres mondás: "hadd korogjon csak ragyogjon", őrájuk illett a legjobban. Akármilyen szegény volt a matyó, de néhány öltözet cifra ruhájának és a derékig érő hímzett ködmönnek meg kellett lenni, még ha megkoplalta is.
A mezőkövesdi szűcsök derékig érő, pompásan hímzett fehér ködmönöket "kuzsukat" készítettek a menyecskék részére, amelyeket az asszonyok korra való tekintet nélkül viselhettek.
A leghíresebb íróasszony (rajzoló), Kis Jankó Bori nagyapja is szűcsmester volt, aki a szebbnél szebb női kisbundákat virágozta. Leánya és unokája az ő műhelyében tanulta meg a matyó szűcshímzés kompozíciós rendjét, a színek harmóniáját.
A legnagyobb jelentőségű ezekben az években az 1896-ban megrendezett kiállítás volt a Városligetben. A "néprajzi faluban" 12 magyar és 12 nemzetiségi falut telepítettek, köztük Mezőkövesdet is. Akkori főjegyzője javaslatára 1896. szeptember 8-án került sor a matyó lakodalom bemutatására mintegy 150 fő részvételével. A menyasszonyt és a vőlegényt gondosan kiválasztották, az esküvőt a Terézvárosi templomban megtartották, majd az Andrássy úton haladva jutott vissza a lakodalmas menet a "néprajzi faluba", a városligeti matyó házig.
Ez a nagy nyilvánosság előtt megtartott esemény a matyó népművészet megismertetésének és felfedezésének fontos állomása volt. Egyaránt felfigyeltek rá a szakemberek és azok az élelmes fővárosi és vidéki kereskedők, akik az 1900-as évektől elárasztották Mezőkövesdet. A mezőkövesdi lakodalmas pedig napjainkig Mezőkövesd idegenforgalmi látványossága.
1911-ben a matyó hímzés kereskedelmi sikere arra ösztönözte az Országos Magyar Háziipari Szövetséget, hogy telepet létesítsen Mezőkövesden a varratáshoz. A feljegyzések szerint Zelei Ilona tanítónő már 300 asszonnyal dolgoztatott. 1911 után az idegeneknek való "varratás" olyan méreteket öltött, hogy 40 "íróasszonyt" is említenek, akik csak előrajzoltak, hogy a "varrók" (hímzők, tervezők) számára biztosítsák a munkát.
1938-tól legjelesebb néprajzkutatóink már írnak a mezőkövesdi népművészetről és kiváló iparművészeink készítik el hozzá a megfelelő sablonálható rajzokat.
A magyaros öltözködés tervezésének legkiválóbb képviselője Az 1910-es évektől 1944-ig Zsindely Tüdős Klára a "pántlika" szalonban készült matyó jellegű öltözeteket kizárólag Mezőkövesden, Tardon vagy Szentistvánon hímeztette.
A Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet 1951-ben alakult meg. A kereskedelem számára hímzést vállaló asszonyok javarésze előzőleg a Mezőkövesdi Földmíves Szövetkezet háziipari csoportjához tartozott. Megalakulásakor a szövetkezet közös műhelyében nyolcan dolgoztak. 550 bedolgozó volt Mezőkövesd, Szentistván, Tard községekből.
Népviseletes felvonulás
1980-ban a közös műhelyben 535 fő volt, 1800-an 34 községben működött bedolgozó csoportok felügyelete alatt végezték munkájukat. Hímzett blúzokat, lakástextileket, népviseleti babákat készítettek. A szövetkezet tagjai közül 15 a Népművészet Mestere, 50 népi iparművész, 3 Népművészet Ifjú Mestere címben részesült.
Mezőkövesden a régi asztalosmesterek festett bútorai is országosan ismertek voltak. A festett bútorok készítését és festését még édesapjától tanulta Kovács András a Népművészet Mestere (1978) Mezőkövesd díszpolgára (1999). Fia, Kovács Szabolcs rajztanár, a Népművészet Mestere munkái országosan és külföldön is ismertek, unokája, ifj. Kovács Szabolcs méltó folytatója lesz a család tradicionális művészetének.
A Matyó Népművészeti Szövetkezet felszámolása után annak épületében kapott méltó helyet Mezőkövesden a Matyó Múzeum állandó kiállítása az 1990-es évek elején, ahol Mezőkövesd történeti múltját és legújabb eredményeit a tárgyi népművészet és a "nemzeti háziipar" jövőjét mutatják be.
A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a 19. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi. A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével.
A matyó hímzésre legjellemzőbb a "matyó rózsa". A leghíresebb "íróasszony" Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek.
A matyó hímzés 2012 decemberében felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Forrás:Wikipédia
Kiemelt ApróHirdetések

Társad, párod, szerelmed itt keresd!
Országos, országos megjelenés
0.00

Eladó autóját hirdesse meg 300 hirdetőportálon
Országos, országos megjelenés
2,000,000 Ft

Álláshirdetését hirdesse meg 300 hirdetőportálon
Országos, országos megjelenés

Eladó ingatlanát hirdesse meg 300 hirdetőportálon
Országos, országos megjelenés
30,000,000 Ft
További kiemelt ApróHirdetések »
HelyiVilága magazin ajánló

A cékla
Egészség, Megelőzés
A céklának számos pozitív egészségügyi hatása van.........

Mik vagymunk
Helyi történetek, Helyi történetek
,,Háromféle ember van ebben az országban (…) háromféle magyar. Mind a három egyezik abban, hogy elégedetlen a v ...

Gyümölcskenyér
Receptek, Desszert receptek
Karácsonyi gyümölcskenyerünk

Kutyus
Cukiságok, Állati cukiságok
Kutya mama, cica babákkal
Sok hölgynek figyelmébe ajánlom!
Szeretni, gondozni a más -fajtát, ezt megtanulhatná ...

Kiskunmajsai FC: ezüstérem a megyei U17-es futsal döntőn
Életmód, Sport, fittness
Rosszul kezdődött, de annál szebben ért véget a Kiskunmajsa Arénában rendezett megyei döntő.

Vegán kelkáposzta főzelék elkészítése
Receptek, Vegetáriánus receptek
A vegán kelkáposzta főzelék elkészítése

Összefogott az ország - Levente ugyanolyan fontos!
Helyi történetek, Helyi történetek
Nem olyan régen döbbenetes összefogás történt egy SMA-s kisfiú irdatlanul drága, 700 millió forintba kerülő g ...

Itt van az ősz, itt van ujra...
Életmód, Élet
Petőfi Sándor verse

Só-liszt gyurma
Cukiságok, Babáink
főzött és főzés nélüli só liszt gyurma
Helyi látnivalók

Arborétum
Veszprém megye, Zirc
Arborétum
Természeti értékek
8420 Zirc, Damjanich u. 19.
A ciszterci apátság műemléki környezet ...

Dózsa György Szobor
Bács-Kiskun megye, Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza, Dr. Holló Lajos u. 21-23, 6100

Békéscsabai Gabonamúzeum
Békés megye, Békéscsaba
A múzeumot megalakulásától kezdve a Múzeumi-Egyesület működtette, 1914-től városi múzeumként működött, 19 ...

Nagykáta - Tápióvidéki Missziói Egyházközség temploma
Pest megye, Nagykáta
Nagykáta, Ady Endre út 29.
Tel: +36306365825

Nepomuki Szent János templom
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nagyhalász
Nepomuki Szent János templom
Forrás: https://miserend.hu/templom/3154

Édenkert-tó, Sarkad
Békés megye, Sarkad
A turizmus fejlesztésére 171 millió forintot nyert el a Békés megyei Sarkad városa a Széchenyi 2020 program keret ...

Harangod
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nagykálló
Harangod
Harangod területe dombos, erdős, ligetes táj, amelyet egy 75 hektáros mesterséges tó tesz még vonz ...

Kossuth-Szoborcsoport
Hajdú-Bihar megye, Debrecen
Debrecen
Kossuth tér
A Református Nagytemplom előtt látható, a város főterén.

Hubertlaki-tó
Veszprém megye, Zirc
Hubertlaki-tó
A Hubertlaki-tó a Magas-Bakonyban található, Bakonybéltől körülbelül 15 km-re. A tó és ...
Helyi Programok / események

Különleges programokkal vár az Olvasókör!
Programok
Pruxler István kiállítása, Maminti klub, Keszthelyi Klára kiállítása, Talpas túra, Égi hang – több különl ...

Gyermek bérletes színházi előadások
Programok
4 zenés mesejáték

NŐRÜLETES NAPOK - LÉLEKFITNESZ
Programok
Helyszín: Szigethalom - Városi Szabadidőközpont, Sport u. 4.
Időpont: 2020. március 08. (vasárnap)

Adventi programok december 22-ig
Programok
Füzesabony, Mozi, Házasságkötő tér

Együtt kerekebb! Nézd meg és próbáld ki!
Programok
Nyilvános · Akárhogy is, sportolni fogok szervezésében
Okt. 26., 9:00 – okt. 27., 14:00
pin
Nemzeti Kosárlabd ...

Adventre hívnak Pestújhelyen
Programok
A Keresztelő Szent János Plébánia ünnepi programjai így alakulnak:
A pestújhelyi plébániatemplom idén adventb ...

Kállai Ferenc Művelődési Központ
Programok
Művelődési Központ
Teremfoglalással / rendezvénnyel kapcsolatos egyeztetések telefonon illetve web ...

Kadét kaland a Tomori-gimnáziumban
Programok
A Honvéd Kadét Program keretében számos fiatal vesz részt a napokban honvédelmi tematikájú, motivációs táborban.

Kisfaludy Károly: Csalódások - komédia Mizsei Amatőr Színjátszó Kör előadásában
Programok
Kisfaludy Károly: Csalódások - komédia Mizsei Amatőr Színjátszó Kör előadásában
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók

Reggeliző Box
Pest megye, Nagykáta
Nagykáta, Dózsa György út 32.
Tel: +36707289502

Szociális és Gyermekjóléti Intézmény
Budapest, 23. kerület
Szociális és Gyermekjóléti Intézmény
Intézményvezető:Takácsné Juhász IldikóCím: 1238 Budapest Grassalkov ...

Felnőtt fogorvosi szolgálat
Budapest, 16. kerület
Cinkotai Egészségház, 1164 Budapest, Szabadföld út 18.

Karcag Kunszentmiklós testvérvárosa
Bács-Kiskun megye, Kunszentmiklós
Nagykunság földrajzi, történeti és néprajzi kistáj legnépesebb települése.

Spartacus Gyógyszertár
Baranya megye, Kozármisleny
Cím: Kozármisleny, Orgona u. 15, 7761

Jelképeink
Tolna megye, Tolna
Jelképeink
Tolna város címere
Tolna címere álló, a pajzstalpban kékkel és zölddel vágott pajzs. Kék m ...

Februári hulladékszállítás
Békés megye, Újkígyós
Le ne maradjunk róla!

Bárka Pizzéria
Komárom-Esztergom megye, Komárom
2900, Komárom Klapka György út 15.

Záhonyi Járási Hivatal
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Záhony
Polgármesteri Hivatal Záhony
Cím: Záhony, Ady Endre utca 35, 4625
Telefonszám: (06 45) 525 528
Záhonyi ...