Matyóföld
Matyóföld
A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán.
Matyónak a Miskolctól 40 km-re nyugatra, a Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál fekvő Mezőkövesd lakosságát nevezzük. A korábbi kutatások és elsősorban az itt élők vélekedése alapján Tard és Szentistván települések lakóit is matyónak mondták, bár viseletükben, hímzésükben mindhárom eltér egymástól. A matyónak nevezett települések közül mindig Mezőkövesd mezővárosa volt a vezető közösség (1973 óta város), innen diktálták a divatot.
A matyók eredete Szerkesztés
Győrffy István tanulmányában (A matyókról. Szeged,1928) a legtöbb eredetelmélettel megegyezően kun népcsoportoktól származtatja a matyókat, akárcsak a palócokat:
" A matyó nép eredetére vonatkozólag Istvánffy azt tartja, hogy ezek a Mátra északi és a Bükk hegység nyugati oldalán letelepült palócságnak kiszakadt töredékei. A palócokról pedig általánosan azt tartják, hogy a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott kunok ivadékai, kiket Anonymus a Bükk és Mátra hegység déli lejtőin helyez el. Anonymus szavahihetőségén nincs okunk kételkedni és ha szigorúan az ő szavaihoz ragaszkodunk, akkor azt kell feltételeznünk, hogy a magyarokkal együtt bejött kunok, akiket a palócokkal szoktak azonosítani, először a Mátra és Bükk déli oldalán helyezkedtek el és csak később kerültek át az említett hegység északi oldalára [...] Anonymus kunjai hazájának tehát Mátra és Bükk hegység termékeny déli oldalát tartjuk. A nép innen kelt át a túlsó kevésbé termékeny, hajdan erdőkkel borított oldalára, s a mezőkövesdi matyó, — akit mi is Anonymus kun népe maradékának tartunk — nem az északi palócokból szakadt ki, hanem elsőfoglalású földjén ül ma is, sőt palóc testvérei innen délről szakadtak mai földjeikre. [...] A matyókat anthropologiai szempontból Bartucz Lajos vizsgálta. Szerinte egységes matyó típus nincsen. A matyónak nevezett nép embertani szempontból éppúgy több típus keveredéséből alakult, mint hazánk bármely más vidékének mai magyarsága. A különbség csak az, hogy a keveredés a matyóknál egyrészt jóval kisebbfokú s másrészt kevesebbszámú típusra terjed ki. A másik fő mozzanat, amely e népet embertani szempontból különösen érdekessé teszi, bizonyos mongolszerű jelleg előfordulása. Gyakori ugyanis közöttük úgy a férfiaknál, mint még inkább a nőknél a rendkívül széles, lapos pofacsont, erősen benyomott széles orrgyök, széles orrcimpák, apró, valamint az u. n. „mongol redő”-vel ellátott szemek, sárgás-barnás szem és bőrszín, alacsony termet."
A palóc név a szláv palovec ’kun’ jelentésű szó átvétele, azonban valószínűleg a kunok 13. sz.-i tömeges beköltözése előtt kis csoportokban, a magyarság között megtelepült kun elemek megjelölésére szolgált.
A két népcsoport közös eredetét támasztják alá napjaink genetikai kutatásai is, melyek a következő eredményre jutottak: A matyók és a palócok, jóllehet külön etnikumként tartjuk számon őket, genetikailag egységes népcsoportként határozhatók meg, amelyek a szlávokhoz állnak közel, csupán eltérő vallásuk miatt van különböző nevük.
A név eredete
Mezőkövesd Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot és 1472-ben, Szent László napján a király járt is a városban, ezért sokan úgy tartják, a Mátyást szerető matyók a király nevének becézett alakjából kapták nevüket.
Néprajzkutatók, köztük Herkely Károly szerint azonban inkább csúfnévről lehet szó, amellyel eredetileg a környék református lakóitól vallási-kulturális értelemben elkülönülő katolikus mezőkövesdieket illették, de később ez a csúfolódó jelentésárnyalat feledésbe merült.
Kutatástörténet
A matyóság életmódjával, kultúrájával, népművészetével, népviseletével az 1890-es évek óta foglalkoztak kutatóink. Győrffy István, a magyar néprajz első egyetemi professzora, az 1920-as évektől rendszeresen kutatta a mezőkövesdi matyók életmódját, viseletét, hímzését. Korai halála miatt Fél Edit rendezte sajtó alá a Matyó népviselet c. könyvet, aki személy szerint is a matyóságnak egyik legkiválóbb kutatója volt. Az élete derekán elhunyt, sokoldalú, nagy tehetségű Fügedi Márta Mítosz és valóság: a matyó népművészet (1997, Miskolc) c. művében részletesen elemzi a matyó hímzések életútját a 19. század végétől napjainkig, és azt is, hogyan tartják meg saját viselet- és hímzéskultúrájukat, ugyanakkor hogyan teljesítik a kereskedelmi elvárásokat is.
A mezőkövesdi hímzés történeti fejlődése, alakulása, változása példaként szolgál a magyar népi hímzés általános fejlődéséhez is. Megtaláljuk a "régi" stílust, a 19. század "új paraszti stílusát", és a 20. század első felének "legújabb stílusát" is.
A matyó népművészet
A 19-20. század fordulóján a különleges gótikus vonalú mezőkövesdi női viselet már a legismertebb paraszti öltözékek közé tartozott. Az Alföld-szerte híres mondás: "hadd korogjon csak ragyogjon", őrájuk illett a legjobban. Akármilyen szegény volt a matyó, de néhány öltözet cifra ruhájának és a derékig érő hímzett ködmönnek meg kellett lenni, még ha megkoplalta is.
A mezőkövesdi szűcsök derékig érő, pompásan hímzett fehér ködmönöket "kuzsukat" készítettek a menyecskék részére, amelyeket az asszonyok korra való tekintet nélkül viselhettek.
A leghíresebb íróasszony (rajzoló), Kis Jankó Bori nagyapja is szűcsmester volt, aki a szebbnél szebb női kisbundákat virágozta. Leánya és unokája az ő műhelyében tanulta meg a matyó szűcshímzés kompozíciós rendjét, a színek harmóniáját.
A legnagyobb jelentőségű ezekben az években az 1896-ban megrendezett kiállítás volt a Városligetben. A "néprajzi faluban" 12 magyar és 12 nemzetiségi falut telepítettek, köztük Mezőkövesdet is. Akkori főjegyzője javaslatára 1896. szeptember 8-án került sor a matyó lakodalom bemutatására mintegy 150 fő részvételével. A menyasszonyt és a vőlegényt gondosan kiválasztották, az esküvőt a Terézvárosi templomban megtartották, majd az Andrássy úton haladva jutott vissza a lakodalmas menet a "néprajzi faluba", a városligeti matyó házig.
Ez a nagy nyilvánosság előtt megtartott esemény a matyó népművészet megismertetésének és felfedezésének fontos állomása volt. Egyaránt felfigyeltek rá a szakemberek és azok az élelmes fővárosi és vidéki kereskedők, akik az 1900-as évektől elárasztották Mezőkövesdet. A mezőkövesdi lakodalmas pedig napjainkig Mezőkövesd idegenforgalmi látványossága.
1911-ben a matyó hímzés kereskedelmi sikere arra ösztönözte az Országos Magyar Háziipari Szövetséget, hogy telepet létesítsen Mezőkövesden a varratáshoz. A feljegyzések szerint Zelei Ilona tanítónő már 300 asszonnyal dolgoztatott. 1911 után az idegeneknek való "varratás" olyan méreteket öltött, hogy 40 "íróasszonyt" is említenek, akik csak előrajzoltak, hogy a "varrók" (hímzők, tervezők) számára biztosítsák a munkát.
1938-tól legjelesebb néprajzkutatóink már írnak a mezőkövesdi népművészetről és kiváló iparművészeink készítik el hozzá a megfelelő sablonálható rajzokat.
A magyaros öltözködés tervezésének legkiválóbb képviselője Az 1910-es évektől 1944-ig Zsindely Tüdős Klára a "pántlika" szalonban készült matyó jellegű öltözeteket kizárólag Mezőkövesden, Tardon vagy Szentistvánon hímeztette.
A Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet 1951-ben alakult meg. A kereskedelem számára hímzést vállaló asszonyok javarésze előzőleg a Mezőkövesdi Földmíves Szövetkezet háziipari csoportjához tartozott. Megalakulásakor a szövetkezet közös műhelyében nyolcan dolgoztak. 550 bedolgozó volt Mezőkövesd, Szentistván, Tard községekből.
Népviseletes felvonulás
1980-ban a közös műhelyben 535 fő volt, 1800-an 34 községben működött bedolgozó csoportok felügyelete alatt végezték munkájukat. Hímzett blúzokat, lakástextileket, népviseleti babákat készítettek. A szövetkezet tagjai közül 15 a Népművészet Mestere, 50 népi iparművész, 3 Népművészet Ifjú Mestere címben részesült.
Mezőkövesden a régi asztalosmesterek festett bútorai is országosan ismertek voltak. A festett bútorok készítését és festését még édesapjától tanulta Kovács András a Népművészet Mestere (1978) Mezőkövesd díszpolgára (1999). Fia, Kovács Szabolcs rajztanár, a Népművészet Mestere munkái országosan és külföldön is ismertek, unokája, ifj. Kovács Szabolcs méltó folytatója lesz a család tradicionális művészetének.
A Matyó Népművészeti Szövetkezet felszámolása után annak épületében kapott méltó helyet Mezőkövesden a Matyó Múzeum állandó kiállítása az 1990-es évek elején, ahol Mezőkövesd történeti múltját és legújabb eredményeit a tárgyi népművészet és a "nemzeti háziipar" jövőjét mutatják be.
A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a 19. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi. A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével.
A matyó hímzésre legjellemzőbb a "matyó rózsa". A leghíresebb "íróasszony" Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek.
A matyó hímzés 2012 decemberében felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Forrás:Wikipédia
HelyiVilága magazin ajánló
Jöt tennél valakivel?
Nagyvilág, Érdekességek
5+1 tipp, hogy miként segíthetsz másokon egyszerűen
Sokszor tapasztaljuk, hogy valójában nem a segítőkészs ...
hektoliterjével öntjük magukba a világ legnagyobb marketingkamuját
Életmód, Élet
a fejlett világban ugyanis az a jellemző, hogy tökéletes minőségű ivóvíz folyik a csapból, ennek ellenére mer ...
Eger ostroma
Helyi történetek, Helyi történetek
Eger, Egri vár-Eger ostroma
Kép:Eger ostroma 1552-ben. Vízkeleti Béla műve Franz Kollarź litográfiája alapjá ...
Tiszavirág
Nagyvilág, Érdekességek
Mi a tiszavirág?
A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatékonyabbak, ha lefekvés előtt veszik be
Egészség, Tévhitek
Akkor fejtik ki legjobban a hatásukat a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, ha lefekvés előtt szedik őket - ezt ál ...
Kék páva
Cukiságok, Állati cukiságok
A kakas dísztollainak kialakulása kétéves korban kezdődik, teljesen kifejlett uszályát a 3. évben kapja.
Óvjuk a Természetet!
Életmód, Élet
Mit tehetünk környezetünk és Földünk tisztaságáért és élhetőbb világunkért?
80 évnyi kutatás után végre tudjuk, hogyan dugnak az ezerlábúak
Cukiságok, Állati cukiságok
„Az egyik fő problémánk az ezerlábúakkal, hogy javarészt a földbe beásva teszik, amit tesznek. Így ha kivessz ...
EGY SAS SZEMÉVEL LÁTHATJUK AZ OLVADÓ GLECCSEREKET
Nagyvilág, Érdekességek
A klímaváltozás hatási közül az egyik legszembetűnőbb a gleccserek olvadása. Ezt már az is tapasztalhatja, aki ...
Helyi látnivalók
Kapitánykert
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Jászberény
Jászberény, Riszner sétány
Kerek tó Búbánat völgye
Komárom-Esztergom megye, Esztergom
A kép alatt megtudható, miért Búbánat völgy a neve
Földvár
Fejér megye, Sárbogárd
Bronzkori földvár („Bolondvár”)
Esterházy-Vadászkastély
Tolna megye, Tamási
Esterházy-Vadászkastély
Pilléres kerítéssel határolt, kovácsoltvas kapun át bejárható parkban szabadon ...
Szent Bertalan-templom Kincstára
Heves megye, Gyöngyös
Kedvezmények és Árak
Programkedvezmény a Szallas.hu-n foglalóknak:
Egész évben
10% Minden belépőjegy áráb ...
Jézus szíve templom
Fejér megye, Székesfehérvár
A székesfehérvári Jézus szíve templom a város egyik különleges épülete
Szent István Szobra a Gellért- hegyi Sziklatemplom előtti téren
Budapest, 11. kerület
1114. Budapest, Szent Gellért tér
Szamárkő
Somogy megye, Zamárdi
Az érdekes, sziklatömböt Zamárdi nyugati végén, a Kiserdő dombhajlatai között találjuk meg.
Papok rétje
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyírbátor
Papok rétje
A Papok rétje a város egyik legfontosabb rendezvénytere, ahová főként kikapcsolódni, szórakozni, ...
Helyi Programok / események
Repülőnap Kecskemét
Programok
2013 augusztus 3-án illetve 4-én rendeztek utoljára nemzetközi repülőnapot a kecskeméti MH-59 Sze ...
Kolbászfesztivál Békéscsaba
Programok
23.Csabai Kolbászfesztivál 2019.október 24-27 között
"Nyelvünk erdőzúgása"
Programok
2020-02-21, 19:00-20:00
GYIK Rendezvényház - Sopron, Ady Endre út 10.
GYIK Rendezvényház - Sopron, Ady Endre út 10.
Író-olvasó találkozó - Nyáry Krisztián
Programok
Író-olvasó találkozó - Nyáry Krisztián
Forrás: http://www.turikonyvtar.hu
Zene,tánc,koncert
Programok
Koncertek Kiskunmajsán
Márciusi programok a Kultúrházban
Programok
Márciusban is programok sorával készül az esztergomi művelődési ház..
Kulturális élet
Programok
Kulturális élet
James Joyce szobor Szombathely Fő terén
Évente megrendezésre kerülő rendezvény ...
Emlékkiállítás nyílik Konecsni György tiszteletére
Programok
Emlékkiállítás nyílik az 50 éve elhunyt Konecsni György tiszteletére a Fészek Művészklubban.
Füvészkert Szeged
Programok
Állandó programlehetőség felnőtteknek gyerekeknek egyaránt a Füvészkert Szegeden
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók
Tanácsok horgászoknak járvány idején
Békés megye, Csorvás
Vigyázzunk egymásra!
Eger Megyei Jogú Polgármesteri Hivatal
Heves megye, Eger
3300. Eger, Dobó István tér 2.
Tel:+3636523700
BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Tagintézménye
Hajdú-Bihar megye, Hajdúnánás
Hajdúnánás, Polgári utca 71, 4080
Telefon: (52) 381 260
Állatorvos
Pest megye, Albertirsa
Állatorvosi szolgáltatás
Alberti-Irsának 1910 óta van állandó állatorvosa. Jelenleg 3 vállalkozóként dol ...
Trogir Bisztro
Nógrád megye, Bátonyterenye
Bátonyterenye, Kossuth L. út 25.
Tel: +36206277588
Szociális Intézmény
Fejér megye, Ercsi
Szociális Szolgálat
Park Étterem
Komárom-Esztergom megye, Dorog
2510 Dorog, Mária utca 31/b.
Háziorvosok
Tolna megye, Tolna
Háziorvosok
Háziorvos: 1. sz. körzet --- Dr. Salamon Tímea
Cím: Egészségház, 7130 Tolna, Deák F. u. 25.Te ...
Árpád úti óvoda
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Ibrány
4484 Ibrány, Árpád u. 60.