Matyóföld
Matyóföld
A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán.
Matyónak a Miskolctól 40 km-re nyugatra, a Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál fekvő Mezőkövesd lakosságát nevezzük. A korábbi kutatások és elsősorban az itt élők vélekedése alapján Tard és Szentistván települések lakóit is matyónak mondták, bár viseletükben, hímzésükben mindhárom eltér egymástól. A matyónak nevezett települések közül mindig Mezőkövesd mezővárosa volt a vezető közösség (1973 óta város), innen diktálták a divatot.
A matyók eredete Szerkesztés
Győrffy István tanulmányában (A matyókról. Szeged,1928) a legtöbb eredetelmélettel megegyezően kun népcsoportoktól származtatja a matyókat, akárcsak a palócokat:
" A matyó nép eredetére vonatkozólag Istvánffy azt tartja, hogy ezek a Mátra északi és a Bükk hegység nyugati oldalán letelepült palócságnak kiszakadt töredékei. A palócokról pedig általánosan azt tartják, hogy a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott kunok ivadékai, kiket Anonymus a Bükk és Mátra hegység déli lejtőin helyez el. Anonymus szavahihetőségén nincs okunk kételkedni és ha szigorúan az ő szavaihoz ragaszkodunk, akkor azt kell feltételeznünk, hogy a magyarokkal együtt bejött kunok, akiket a palócokkal szoktak azonosítani, először a Mátra és Bükk déli oldalán helyezkedtek el és csak később kerültek át az említett hegység északi oldalára [...] Anonymus kunjai hazájának tehát Mátra és Bükk hegység termékeny déli oldalát tartjuk. A nép innen kelt át a túlsó kevésbé termékeny, hajdan erdőkkel borított oldalára, s a mezőkövesdi matyó, — akit mi is Anonymus kun népe maradékának tartunk — nem az északi palócokból szakadt ki, hanem elsőfoglalású földjén ül ma is, sőt palóc testvérei innen délről szakadtak mai földjeikre. [...] A matyókat anthropologiai szempontból Bartucz Lajos vizsgálta. Szerinte egységes matyó típus nincsen. A matyónak nevezett nép embertani szempontból éppúgy több típus keveredéséből alakult, mint hazánk bármely más vidékének mai magyarsága. A különbség csak az, hogy a keveredés a matyóknál egyrészt jóval kisebbfokú s másrészt kevesebbszámú típusra terjed ki. A másik fő mozzanat, amely e népet embertani szempontból különösen érdekessé teszi, bizonyos mongolszerű jelleg előfordulása. Gyakori ugyanis közöttük úgy a férfiaknál, mint még inkább a nőknél a rendkívül széles, lapos pofacsont, erősen benyomott széles orrgyök, széles orrcimpák, apró, valamint az u. n. „mongol redő”-vel ellátott szemek, sárgás-barnás szem és bőrszín, alacsony termet."
A palóc név a szláv palovec ’kun’ jelentésű szó átvétele, azonban valószínűleg a kunok 13. sz.-i tömeges beköltözése előtt kis csoportokban, a magyarság között megtelepült kun elemek megjelölésére szolgált.
A két népcsoport közös eredetét támasztják alá napjaink genetikai kutatásai is, melyek a következő eredményre jutottak: A matyók és a palócok, jóllehet külön etnikumként tartjuk számon őket, genetikailag egységes népcsoportként határozhatók meg, amelyek a szlávokhoz állnak közel, csupán eltérő vallásuk miatt van különböző nevük.
A név eredete
Mezőkövesd Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot és 1472-ben, Szent László napján a király járt is a városban, ezért sokan úgy tartják, a Mátyást szerető matyók a király nevének becézett alakjából kapták nevüket.
Néprajzkutatók, köztük Herkely Károly szerint azonban inkább csúfnévről lehet szó, amellyel eredetileg a környék református lakóitól vallási-kulturális értelemben elkülönülő katolikus mezőkövesdieket illették, de később ez a csúfolódó jelentésárnyalat feledésbe merült.
Kutatástörténet
A matyóság életmódjával, kultúrájával, népművészetével, népviseletével az 1890-es évek óta foglalkoztak kutatóink. Győrffy István, a magyar néprajz első egyetemi professzora, az 1920-as évektől rendszeresen kutatta a mezőkövesdi matyók életmódját, viseletét, hímzését. Korai halála miatt Fél Edit rendezte sajtó alá a Matyó népviselet c. könyvet, aki személy szerint is a matyóságnak egyik legkiválóbb kutatója volt. Az élete derekán elhunyt, sokoldalú, nagy tehetségű Fügedi Márta Mítosz és valóság: a matyó népművészet (1997, Miskolc) c. művében részletesen elemzi a matyó hímzések életútját a 19. század végétől napjainkig, és azt is, hogyan tartják meg saját viselet- és hímzéskultúrájukat, ugyanakkor hogyan teljesítik a kereskedelmi elvárásokat is.
A mezőkövesdi hímzés történeti fejlődése, alakulása, változása példaként szolgál a magyar népi hímzés általános fejlődéséhez is. Megtaláljuk a "régi" stílust, a 19. század "új paraszti stílusát", és a 20. század első felének "legújabb stílusát" is.
A matyó népművészet
A 19-20. század fordulóján a különleges gótikus vonalú mezőkövesdi női viselet már a legismertebb paraszti öltözékek közé tartozott. Az Alföld-szerte híres mondás: "hadd korogjon csak ragyogjon", őrájuk illett a legjobban. Akármilyen szegény volt a matyó, de néhány öltözet cifra ruhájának és a derékig érő hímzett ködmönnek meg kellett lenni, még ha megkoplalta is.
A mezőkövesdi szűcsök derékig érő, pompásan hímzett fehér ködmönöket "kuzsukat" készítettek a menyecskék részére, amelyeket az asszonyok korra való tekintet nélkül viselhettek.
A leghíresebb íróasszony (rajzoló), Kis Jankó Bori nagyapja is szűcsmester volt, aki a szebbnél szebb női kisbundákat virágozta. Leánya és unokája az ő műhelyében tanulta meg a matyó szűcshímzés kompozíciós rendjét, a színek harmóniáját.
A legnagyobb jelentőségű ezekben az években az 1896-ban megrendezett kiállítás volt a Városligetben. A "néprajzi faluban" 12 magyar és 12 nemzetiségi falut telepítettek, köztük Mezőkövesdet is. Akkori főjegyzője javaslatára 1896. szeptember 8-án került sor a matyó lakodalom bemutatására mintegy 150 fő részvételével. A menyasszonyt és a vőlegényt gondosan kiválasztották, az esküvőt a Terézvárosi templomban megtartották, majd az Andrássy úton haladva jutott vissza a lakodalmas menet a "néprajzi faluba", a városligeti matyó házig.
Ez a nagy nyilvánosság előtt megtartott esemény a matyó népművészet megismertetésének és felfedezésének fontos állomása volt. Egyaránt felfigyeltek rá a szakemberek és azok az élelmes fővárosi és vidéki kereskedők, akik az 1900-as évektől elárasztották Mezőkövesdet. A mezőkövesdi lakodalmas pedig napjainkig Mezőkövesd idegenforgalmi látványossága.
1911-ben a matyó hímzés kereskedelmi sikere arra ösztönözte az Országos Magyar Háziipari Szövetséget, hogy telepet létesítsen Mezőkövesden a varratáshoz. A feljegyzések szerint Zelei Ilona tanítónő már 300 asszonnyal dolgoztatott. 1911 után az idegeneknek való "varratás" olyan méreteket öltött, hogy 40 "íróasszonyt" is említenek, akik csak előrajzoltak, hogy a "varrók" (hímzők, tervezők) számára biztosítsák a munkát.
1938-tól legjelesebb néprajzkutatóink már írnak a mezőkövesdi népművészetről és kiváló iparművészeink készítik el hozzá a megfelelő sablonálható rajzokat.
A magyaros öltözködés tervezésének legkiválóbb képviselője Az 1910-es évektől 1944-ig Zsindely Tüdős Klára a "pántlika" szalonban készült matyó jellegű öltözeteket kizárólag Mezőkövesden, Tardon vagy Szentistvánon hímeztette.
A Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet 1951-ben alakult meg. A kereskedelem számára hímzést vállaló asszonyok javarésze előzőleg a Mezőkövesdi Földmíves Szövetkezet háziipari csoportjához tartozott. Megalakulásakor a szövetkezet közös műhelyében nyolcan dolgoztak. 550 bedolgozó volt Mezőkövesd, Szentistván, Tard községekből.
Népviseletes felvonulás
1980-ban a közös műhelyben 535 fő volt, 1800-an 34 községben működött bedolgozó csoportok felügyelete alatt végezték munkájukat. Hímzett blúzokat, lakástextileket, népviseleti babákat készítettek. A szövetkezet tagjai közül 15 a Népművészet Mestere, 50 népi iparművész, 3 Népművészet Ifjú Mestere címben részesült.
Mezőkövesden a régi asztalosmesterek festett bútorai is országosan ismertek voltak. A festett bútorok készítését és festését még édesapjától tanulta Kovács András a Népművészet Mestere (1978) Mezőkövesd díszpolgára (1999). Fia, Kovács Szabolcs rajztanár, a Népművészet Mestere munkái országosan és külföldön is ismertek, unokája, ifj. Kovács Szabolcs méltó folytatója lesz a család tradicionális művészetének.
A Matyó Népművészeti Szövetkezet felszámolása után annak épületében kapott méltó helyet Mezőkövesden a Matyó Múzeum állandó kiállítása az 1990-es évek elején, ahol Mezőkövesd történeti múltját és legújabb eredményeit a tárgyi népművészet és a "nemzeti háziipar" jövőjét mutatják be.
A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a 19. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi. A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével.
A matyó hímzésre legjellemzőbb a "matyó rózsa". A leghíresebb "íróasszony" Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek.
A matyó hímzés 2012 decemberében felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Forrás:Wikipédia
HelyiVilága magazin ajánló
Vasárnap jó ebédhez ne szóljon a flex!
Életmód, Élet
A jól megérdemelt vasárnapi pihenés, amit van, hogy váratlanul megszakít egy flex visítása vagy épp egy fűnyí ...
Bevásárló közösségként indultak, de az egész gazdaságot megváltoztatnák
Helyi történetek, Helyi történetek
Egy átlagos héten nagyjából 150 család asztalára biztosan helyi termelőktől származó élelmiszerek kerülnek N ...
Mi kis cukiságunk
Cukiságok, Állati cukiságok
Kíra most éppen "viselkedik". :)
EZEKRE FIGYELJENEK A CUKORBETEGEK KARÁCSONYKOR
Életmód, Élet
Karácsonykor egymást érik a rokonlátogatások, ahol általában ínycsiklandó ételektől roskadozó asztalokkal ta ...
Három magyar érem
Életmód, Sport, fittness
Gőz Roland ezüst-, Vég Zsombor és Sipőcz Richárd pedig bronzérmet nyert szombaton a juniorok cselgáncs Európa-b ...
Pamukkale mészkőfürdői
Nagyvilág, Érdekességek
Törökországban található természeti csoda
Angkorvat
Utazás, Élmények, beszámolók
Angkorvat[1] (nyugaton: Angkor Wat) a legjelentősebb templomegyüttes Angkorban, Kambodzsa északnyugati részén, 240 ...
A nagy fogás.
Cukiságok, Állati cukiságok
Most megvagy! Elkaptalak.
Letenye – platán
Helyi történetek, Helyi történetek
Letenye a XVIII. századtól a Szapáry grófok egyik uradalmi központja volt. Ők építették a kastélyt is, mely va ...
Helyi látnivalók
Püspöki palota
Fejér megye, Székesfehérvár
A székesfehérvári püspöki palota a Székesfehérvári egyházmegyeközpontja.
Gőzmozdony
Fejér megye, Ercsi
Utcára, sínekre kiállítva a kisvasút mozdonya
Mélykút Templomkert
Bács-Kiskun megye, Mélykút
Templomkert a katolikus templomnál Mélykúton
Szemlő-hegyi-barlang
Pest megye, Szigethalom
Budapest, 1025., Pusztaszeri út 35.
+36 13 256 001
szemlohegy@dinpi.hu
56-os Emlékmű
Heves megye, Lőrinci
3021. Lőrinci, Árpád út és Nefelejcs út sarok park
izsák ési római katolikus Szent Mihály-temploma
Bács-Kiskun megye, Izsák
Bács-Kiskun vármegye északnyugati részén fekszik, Kecskeméttől 30 kilométerre délnyugatra
Városliget
Budapest, 14. kerület
A Városliget Budapest egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, a XIV. kerületben. Teljes terü ...
Városháza
Tolna megye, Tolna
Városháza
100 éve épült a tolnai Városháza
A tolnai Községháza építési naplójának 1906. szeptember ...
Lónyay-főcsatorna és a kerékpárút hídja
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nagyhalász
Lónyay-főcsatorna és a kerékpárút hídja
Forrás: http://emlekjelek.hu/index.php/megyejaras/nagyhalasz
Helyi Programok / események
Időszaki gyógynövények,időskori betegségek
Programok
Jótékonysági ruhabörze Szankon
Programok
A Magyar-Máltai Szeretetszolgálat Kiskunmajsai Csoportja jótékonysági, ingyenes ruhabörzét tart március 10-én, ...
Hajdúdorogi Mozi
Programok
Hajdúdorog, Böszörményi út 17, 4087
(30) 190 1206
Hybrid – a kortás design útkeresése - minitábor
Programok
2019. október 28., hétfő, 9:00–16:00
pin
Pécsi Galéria
Széchenyi tér, Pécs, 7621
Együtt kerekebb! Nézd meg és próbáld ki!
Programok
Nyilvános · Akárhogy is, sportolni fogok szervezésében
Okt. 26., 9:00 – okt. 27., 14:00
pin
Nemzeti Kosárlabd ...
Nicolas Schöffer Gyűjtemény
Programok
Kalocsa, Szent István király út 76, 6300
(06 78) 600 999
Dédapáink patikája
Programok
Dédapáink patikája
Búvárkodás
Programok
Hosszú idő után, idén ismét merülhető lett a dorogi kis öböl.
Nemzeti Ünnep Tiszaföldváron
Programok
NEMZETI ÜNNEP TISZAFÖLDVÁRON
Tiszaföldvár Város Önkormányzata tisztelettel meghívjaa város polgárait a2019. ...
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók
Bp. I. kerület kulturális civil szervezetek
Budapest, 1. kerület
Kulturális, intézményi, érdekképviselet, természetvédelem, szociális, oktatási
Fesztiválkatlan
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Tokaj
3910. Tokaj, Bodrogkeresztúri út 2/a
Tel:+36309086925 47/552-034
Szakképzési centrum
Komárom-Esztergom megye, Tatabánya
A Tatabányai Szakképzési Centrum tatabányai székhelyű intézményei:
Mártély télen
Csongrád megye, Mártély
Mártély télen is csodálatos
Kuckó óvoda
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Jászberény
5100. Jászberény, Báthori út 37.
Tel:+3657505990
Gesztenye Gyerekház
Pest megye, Szentendre
Szentendre Kovács László utca 1.
XII. kerületi Nem Önkormányzati Óvodák
Budapest, 12. kerület
Magán-, alapítványi-, egyházi stb. óvodák listája, címe, telefonszáma
Orvosi ügyelet
Csongrád megye, Makó
Cím: Makó, Eötvös u. 3, 6900
Telefonszám: 06 62 211 004
Tájékoztató Kéményseprőipari közszolgátatásról
Békés megye, Csorvás
2020. augusztus 1. és szeptember 30. között.