Település:
Veszprém megye, Balatonfüred


Koloska-völgy


A térség ős-földtörténeti képét – a Tethys-óceán korszakáig – helyben kihelyezett földtörténeti tablón lehet soron követni.

Koloska-völgy egy dűlőnév Balatonfüreden, összefoglaló megjelölése az Arácsi-völgynek, a Koloska-forrásoknak, a Koloska-völgyi kirándulóhelynek és a védett Természetrajzi tanösvény/Erdei tornapályának.

A Koloska-dűlő elhelyezkedése

Az északról nyitott, és a Balatonra nyíló völgyeken áthatoló északi, északkeleti szél Balatonfüred levegőjét tisztítja, üdévé, friss érzetűvé teszi. Az üdülő- és gyógyhelyet felkereső, hegyek mögött járók örömmel tapasztalják, hogy a völgyekben mennyivel hűvösebb, erősebb a levegő.

Balatonfüred négy völgye ilyen átszellőzést biztosító nyílás. Nevezetesen:

  • a Koloska-völgy (dűlő) (K),
  • a Kéki-völgy,
  • a Siske-völgy, és
  • a Noszlopy-völgy (Ny)

A Koloska név eredete

A völgyben magányosan álló fehér sziklatömböt, a nép „Barátlakás”-nak nevezi, így szerepel egy 1841. évi térképen is. (Cholnoky Jenő szerint e hegyen egy kis kolostor állt, erről vette a völgy a nevét: „Kolostorka”, rövidítve: „Koloska”. Az épület helye a széthányt kövekből már nem állapítható meg. Cholnoky véleményét vitatják, mert a magyar vonatkozású oklevelekben semmiféle nyoma sincs annak, hogy a mai Arács településrész területén valaha kolostor állt volna. Talán úgy, mint Tihanyban, itt is remeték lakhattak, s nevük „barát”-ként hagyományozódott a helyiek közt, a hely pedig kolostor kolostorka – koloska néven rögződött. Okleveles anyagban először 1780-ban olvasható „Koloska-dűlő” néven egy úrbérrendezési iratban.

 

Koloska-völgy: Információs tabló

Hétforrás-völgyi részlet

Hétforrás-völgyi részlet

A Koloska-völgy kialakulása

Keletkezésére nézve Cholnoky Jenő részletes leírást adott. Szerinte a Pannon-tenger egykori maradványába vágódott bele a völgy patakja: „durva törmeléket hordott a homokrétegek tetejére és ez a törmelék, ellenállva a szélnek, megvédte a pannóniai homokot az elpusztulás ellen". A völgy nyílásánál jól szemlélhetők ezek a rétegek. A Koloska-völgy egyik jelentőségét az adja, hogy történetén keresztül szemléletesen követhető a Balaton és közvetlen környezetének kialakulás-története.

A térség ős-földtörténeti képét – a Tethys-óceán korszakáig – helyben kihelyezett földtörténeti tablón lehet soron követni. A későbbi földtörténeti események – mivel érzékletesen összefüggnek a ma is láthatókkal – ennél részletesebb áttekintést kívánnak.

A Kárpát-medencét elöntő újabb tengerből, a Paratethysből – a Bakony még alacsony szigetként emelkedett ki a késő miocén földtörténeti korszak idején (13 millió éve).

A Kárpát-medencét e korszak végén (11 millió éve) már a Pannon-tenger töltötte ki. A tenger sziklás partvonala a Balaton-felvidék peremén, nagyjában a Koloska-völgytorok körül húzódott (a mai 230 m-es tengerszint feletti magasságnál). A meredek partok mögött fekvő északi területekről patakok futottak le a tengerhez, melynek sekély medencéjében – a szárazföldről besodort hordalékanyagból – finom homokos–kőzetlisztes üledékek rakódtak le. A Koloska-völgy őse valószínűleg már ekkor létezett, csak a jelenleginél jóval sekélyebb és kisebb bevágódásként. Folyásirányát az egykori földtani törésvonalak szabták meg, mivel a töredezett dolomit zúzott zónáiban a víz könnyebben tudott medret vájni magának.

Időközben a Pannon-tenger a távolabbi tengerektől elzáródott, kiédesedő vízének sótartalma 8 ezrelék alá süllyedt, majd 5 millió évvel ezelőttre – üledékekkel feltöltődve – teljesen ki is száradt. A helyén visszamaradt sík vidéken a bakonyi patakok egészen a mai somogyi részekig futottak.

Néhány százezer éve – a középső pleisztocén korban – a két térség között harántsüllyedés keletkezett, s így a vízfolyások már ennek északi peremén építgették hordalékkúpjaikat. Balatonarács a Koloska-patak ősének durva törmelékből lerakódott hordalékkúpjára települt. Időközben – a kainozoikumi eljegesedés száraz szakaszaiban – a szelek nagy mennyiségű port szállítottak ide, amiből lerakódva világossárga löszréteg keletkezett.

A földszerkezeti mozgások tovább emelték az északi térterületet, így a megnövekedett esésű és energiájú patak néhány tízezer éve ismételten mélyebbre vájta völgyét és saját arácsi törmelékkúpjába is belevágódott. A magával cipelt vegyes szemcsézetű anyagból az előző után egy újabb, előrenyomuló hordalékkúpot épített; ennek maradványa a kerekedi öblöt délnyugatról határoló magasabb terület. Ekkoriban zajlott a Balaton részmedencéinek kialakulása, Aljukon bemosódott törmelékes anyagok és tőzeglápokból származó szerves iszapok ülepedtek le.

A holocén korszak elején – mintegy tízezer éve – felépült a hordalékkúp-generáció harmadik tagja, feltehetően a csapadékosabbá váló éghajlat következtében. Úgy ötezer éve lehetett, hogy a korábbi résztavacskák egyesülésével létrejött az igazi Balaton.

A legfiatalabb bevetődés jól látható a Koloska-patak mai völgytalpán. A keményebb karbonátos kőzetekből álló, V alakú völgy aljzatát 5-10 méter vastagságú, kőtörmelékkel kevert löszös üledék tölti ki, amibe néhány méter mélységű, friss vízmosás vágódott. Minden egyes felhőszakadás alkalmával elmos a víz egy-egy kevés anyagot, s így hátrálva növeli medrét. A Koloska-völgyön néhány métert felfelé haladva – ahol a két gyalogút összeér – láthatjuk az eredeti, lösszel kitöltött – sík aljzatú, meder nélküli völgyszakaszt. Lejjebb, a tanösvény mentén viszont az erózió munkáját szemlélhetjük. Az időszakosan lezúduló vizek igyekeznek kiegyenlíteni a területek között meglévő szintkülönbségeket, hordalékot szállítva a Veszprémi fennsíkról a Balatonba. Így végül is megállapítható, hogy a völgy formálódása folytonos és napjainkban is élő folyamat.

Forrás:hu.wikipedia.org

 

 

 

 

 

HelyiVilága Magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »