Látnivalók - HelyiVilaga.hu

Település:
Nógrád megye, Bátonyterenye

Maconkai - víztározó Természetvédelmi terület

3070. Bátonyterenye, Maconka

Nagyon szép természeti környezetben várja a tó a horgászat szerelmeseit, vagy csak mint egy kirándulási lehetőséget is.

A területen lehetőség nyílik csónakos horgászatra, parkolási, sátorozási lehetőséggel. A tározó közelében étkezési és szálláslehetőség, és horgászbolt is biztosított.

A Maconkai-víztározó a Mátra hegység lábánál terül el, Nógrád megye legnagyobb felületű állóvize, mely a Zagyva folyón létesült, Bátonyterenye-Maconka és Dorogháza határán. Magyarország egyik legnépszerűbb szabadidő- és halastava, számos kitüntető cím, elismerés és versenycsúcs birtokosa, nemzetközileg is ismert.

Magyarország

Hely

Nógrád megye, Bátonyterenye, Maconka városrész

Típus

Völgyzárógátas dombvidéki víztározó és tórendszere

Elsődleges források

Zagyva folyó

Elsődleges lefolyások

Zagyva folyó

Átlagos mélység

1,7 m

Legnagyobb mélység

5 m

Települések

Bátonyterenye

Elhelyezkedése

Maconkai-víztározó (Magyarország)

Maconkai-víztározó

Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 59′ 39″, k. h. 19° 50′ 48″

Területe

Kezelt védterülete 81,80 ha.

Maximális vízfelülete 58,00 ha, hét tóegysége:

Maconkai-víztározó (fő tározótér) 38,31 h

"Kis-Maconka" (előtározó) 9,11 ha

II. tó 1,92 ha

III. tó 6,06 ha

IV. tó 0,31 ha

V. tó (Rekord-tó) 1,30 ha

VI. tó (Élmény-tó) 0,99 ha

Átlagmélységei

Maconkai-víztározó (fő tározótér) 2,2 méter (maximális mélység 5 méter)

"Kis-Maconka"(előtározó) 1,5 méter (maximális mélység 2,3 méter)

II. tó 1,8 méter (maximális mélység 2,3 méter)

III. tó 1,4 méter (maximális mélység 1,8 méter)

IV. tó 1,6 méter (maximális mélység 2 méter)

V. tó (Rekord-tó) 2,2 méter (maximális mélység 3,5 méter)

VI. tó (Élmény-tó) 1,4 méter (maximális mélység 2 méter)

Fenékviszonyai

Gyengén iszapos, a kotrott területeken homokos-sóderes, helyenként kisebb nádtorzsák, tuskók, kagylópadok.

Története

A létrehozására az első tervek, a Kisterenyei és a Mátraverebélyi tározókéval együtt az 1970-es években a „Zagyva tározós vízrendezése” beruházási program keretében készültek el.

1975-ben a Zagyva folyó felduzzasztásával (153+120 fkm-ben) alakították ki. Dombvidéki jellegű, közepes nagyságú, földanyagú völgyzárógáttal és hossztöltéssel, melyet a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal és a 23-as főút határol. Az üzemeltetési engedélyt 1977-ben adták ki.

A vízgyűjtő terület 40%-a erdővel borított, a Mátra északnyugati és a Cserhát keleti lejtője tartozik ide, mérete 176,7 m2. A tározó teljesítőképessége árvízcsúcs-csökkentésre 1 123 000 m3, ivóvíz tározásra 781 000 m3. A tározó alvízi szelvényén mindenkor tovább engedendő ökológiai vagy élővíz mennyisége 30 l/s.

A tározó fő feladatként árvízvédelmi célokat szolgál, de biztosítja a Bátonyterenyei Vízmű Kft. nyersvíz szükségletét, valamint turisztikai, elsősorban horgász központ is. Csak egyszer volt eddig szükség komoly árvízvédelemre, melyre 1999-ben került sor, amikor a folyamatos esőzések miatt a vízszint emelkedés több esetben a 1,5 métert is meghaladta. A tárazó alatti mederszakaszon a víz kiöntött Bátonyterenyén. A gátak védelmében a zsilipeket ki kellett nyitni, aminek következtében jelentős mennyiségű hal is kiúszott a tározóból.

A tárazó az 50%-os területnövekedéssel, 2002-ben Nógrád megye legnagyobb felületű állóvize lett. Emelt szintű előtárazót, tározó szigeteket, külön horgásztatható tórészleteket, öblöket és két versenypályát is létrehoztak, mely kiválóan alkalmas horgászati és egyéb szabadidős célokra is

2007. február 20-án horgászati hasznosításra megállapodás született a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDV-VIZIG) a tározó halászati hasznosítója és a Bátonyterenye-Maconka Szabadidő és Sporthorgász Egyesület (BSHE) között. (A BSHE 2006 óta a Bátonyterenyei Bányász Horgász Egyesület jogutódja.) A vízszintszabályozás, vízszinttartás, a tározó töltéseinek állagvédelme, a műtárgyak kezelése a KDV-VIZIG feladata, a horgászat ennek figyelembevételével folytatható. A közös megállapodásban többek között rögzítették, hogy a tározóban összesen 630 000 m3 víz tározható, valamint 1 170 000 m3 tározóteret esetleges árvíz befogadására mindenkor szabadon kell hagyni. Árvíz esetén a halállományban történő kárt az üzemeltető viseli. Rögzítették, hogy hol végezhető horgászati tevékenység, valamint azt is, hogy a halak etetése csak olyan mértékű lehet, ami nem rontja a vízminőséget.

Fejlesztések

Az elmúlt években rengeteg nagy beruházású fejlesztést hajtottak végre. A legjelentősebb felújítás a 2010-2011 között végzett, Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP) pályázata „A jelen lehetőségei a jövő értékei – a Maconkai-víztározó környezetvédelmi-vízügyi fejlesztése” című EU pályázati projekt keretében az Önkormányzat vezette Partneri Együttműködés segítségével 445,7 millió forint vissza nem térítendő támogatásból megvalósított fejlesztés volt. A beruházás 2010. márciusában kezdődött és 2011. májusára fejeződött be. A munkavégzéssel közvetlenül nem érintett részek eközben is üzemeltek.[7][8] Az üzemeltető Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület (BSHE) non profit alapon 29 éve működik, így 100%-ban tudja a bevételeit a víztározó fenntartására, üzemelésére fordítani.

A felújítások fontosabb munkálatai

200 000 m3-en, víz alatt és szárazon földkitermelés, töltés építés, tározó és hidromechanizációs kotrási munkálatok.

1 km hosszúságban zagygátak és zagykazetták építése.

1000 méter partrendezés és parti sáv védelem.

Gátépítés és megerősítés, 1090 méteren partmeder burkolással hullámvédelem.

Zsilipek, áteresztők, árasztók felújítása.

Árvízi kapacitás megőrzése, a kisvízi biztonság fokozása.

1200 méteren az árvízvédelmi gátakon út és nyomópadka építés.

A felhalmozódott iszap eltávolítása, a vízminőség javítása.

100 m hordalékfogó víz alatti betonozással, sajtolt cölöpökkel.

Új tórészlet kialakítása.

Tórészletek egységesített zsiliprendszere.

A víz mechanikus és gravitációs keringetése.

Ivadékbölcsők, védett részek kialakítása.

A halelúszások megakadályozása.

Partszakaszok építése, vízi műtárgyak rekonstrukciója.

2000 méter kerítés, elektronikus beléptető rendszeres sorompók, tiltólámpás automata, távvezérelt kamerarendszer kiépítése.

Vízminőség vizsgáló monitoring rendszer.

Tulajdonviszonyok

A víztározó kizárólagos tulajdonosa: Magyar Állam

Fő tulajdonosi jogok gyakorlója: MNV Zrt.

Vagyonkezelő, vízügyi üzemeltető: Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDV-VIZIG)

Illetékes, felelős, védterület részének tulajdonosa: Bátonyterenye Város Önkormányzata

Pénzügyileg érdekelt: helyi Víz- és Csatornamű Kft.

Halászati és rekreációs hasznosító, védterület részének tulajdonosa : Bátonyterenye - Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület (BSHE)

Növényzete Szerkesztés

A szigeteken fűzfák, a partok mentén nád, gyékény, mocsári nőszirom, virágkáka, néhol tündérfátyol, elvétve káka, hínár, tavirózsa, vízitök, és nyílfű nő.

Állatvilága

A vízben több békafajta, mocsári – és ékszerteknős, vidra, madarak közül szürke gém, vadkacsa, szárcsa, barnakánya, jégmadár, néha hattyú, nílusi lúd, fekete gólya, szárazföldi emlősök közül róka és mosómedve él itt.[12] A tó nyugati vége nádas, mocsaras, Nógrádban egyedül itt fészkes bütykös hattyú. A vízimadarak közül előfordul a búbos és kis vöcsök, valamint tőkés réce is.

Halfajai

Fő tározótér (35 halfaj)

Amur, Angolna, Aranyhal, Aranykárász, Balin, Bodorka, Busa (hibrid), Compó, (Csapó) sügér, Csuka, Dévérkeszeg, Ezüstkárász, Fejes domolykó, (Fogas) süllő, Harcsa, Itáliai tok (hibrid), Jászkeszeg, Karikakeszeg, Kecsege, (Kínai) razbóra, Koi ponty, Kősüllő, Laposkeszeg, Márna, Naphal, Ponty, (Szélhajtó) küsz, Széles durbincs, Szilvaorrú keszeg, Szivárványok ökle, Törpeharcsa, Vágó durbincs, Veresszárnyú, Vicsege (hibrid), Volgai tok (hibrid).

Előtározó (I.) (31 halfaj)

Amur, Aranykárász, Balin, Bodorka, Busa (hibrid), Compó, (Csapó) sügér, Csíkos sügér, Csuka, Dévérkeszeg, Ezüstkárász, Fejes domolykó, Fekete amur, Fekete sügér, Fenékjáró küllő, (Fogas) süllő, Harcsa, Jászkeszeg, Karikakeszeg, Kövi csík, Kősüllő, Menyhal, Naphal, Nyúldomolykó, Pettyes harcsa, Ponty, (Szélhajtó) küsz, (Sziv.) pisztráng, Törpeharcsa, Vágó csík, Veresszárnyú.

II. tórészlet (23 halfaj)

Amur, Aranyhal, Aranykárász, Balin, Bodorka, Busa (hibrid), Compó, (Csapó) sügér, Csuka, Dévérkeszeg, Ezüstkárász, (Fogas)süllő, Harcsa, Jászkeszeg, Karikakeszeg, (Kínai) razbóra, Kősüllő, Ponty, (Szélhajtó) küsz, Szilvaorrú keszeg, Törpeharcsa, Vágó durbincs, Veresszárnyú.

III. tórészlet (24 halfaj)

Amur, Angolna, Aranyhal, Aranykárász, Balin, Bodorka, Busa (hibrid), Compó, (Csapó) sügér, Csuka, Dévérkeszeg, Ezüstkárász, (Fogas)süllő, Harcsa, Karikakeszeg, (Kínai) razbóra, Kősüllő, Menyhal, Ponty, (Szélhajtó) küsz, (Sziv.) pisztráng, Törpeharcsa, Vágó durbincs, Veresszárnyú.

IV. tó (19 halfaj)

Amur, Aranyhal, Aranykárász, Bodorka, Compó, Csuka, Dévérkeszeg, Ezüstkárász, (Fogas)süllő, Karikakeszeg, Koi ponty, Kősüllő, Laposkeszeg, Ponty, (Szélhajtó) küsz, Vágó durbincs, Veresszárnyú, Harcsa, Volgai tok (hibrid).

Rekord tó (V.) (35 halfaj)

Amur, Aranyhal, Aranykárász, Balin, Bodorka, Busa (hibrid), Compó, (Csapó) sügér, Csuka, Dévérkeszeg, Ezüstkárász, Fehér tok (hibrid), Fekete amur, (Fogas)süllő, Harcsa, Itáliai tok (hibrid), Jászkeszeg, Karikakeszeg, Kecsege, Kisszájú buffalo, Kősüllő, Laposkeszeg, Lapátorrú tok, Lénai tok (hibrid), Márna, Menyhal, Naphal, Pettyes harcsa, Ponty, (Szélhajtó) küsz, Vágó durbincs, Vágótok, Veresszárnyú, Vicsege (hibrid), Volgai tok (hibrid).

Élmény tó (VI.) (22 halfaj)

Aranykárász, Bodorka, Compó, (Csapó) sügér, Csíkos sügér, Csuka, Dévérkeszeg, Ezüstkárász, Fekete amur, Fekete sügér, (Fogas)süllő, Harcsa, Karikakeszeg, (Kínai) razbóna, Koi ponty, Kősüllő, Laposkeszeg, Naphal, Ponty, (Szélhajtó) küsz, Vágó durbincs, Veresszárnyú.

Forrás:Wikipédia