A Néprajzi Múzeum országos múzeum, mely Budapesten, az Országház épületével szemben található az V. kerületi Kossuth Lajos téren.

Az intézmény története és gyűjteményei

A múzeum alapításának terve 1872. március 5-ére nyúlik vissza, amikor Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé. (Ennek emlékére március 5-én rendezik meg minden évben a Néprajzi Múzeum napját.) Első kiállítása is Xántus János nevéhez fűződik.

Mivel az intézmény elköltözik, a 2017. december 3-án tartott búcsúrendezvényt követően a kiállítás látogatókat nem fogad. A Szalay utcai bejáraton keresztül megközelíthető archívum és könyvtár 2018-ban változatlan feltételekkel látogatható.

Állandó kiállítása

A múzeum állandó kiállítása „A magyar nép hagyományos kultúrája” címmel a népi kultúrát mutatta be a magyar parasztság hétköznapjainak és ünnepeinek tárgyi emlékein keresztül.

Az épület

A múzeum 1973-ban költözött mai helyére, az egykori Magyar Királyi Kúria számára 1896-ban elkészült igazságügyi palotába. Ugyanezen épület Alkotmány utcai szárnyában található a Politikatörténeti Intézet.

A Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorábbi, 1872 óta működő etnográfiai intézményeként kiemelkedő gyűjteményére büszke, s egyben a jövőre és a megújulásra nyitott társadalmi múzeum – ennek jegyében készül új épülete is.

A Néprajzi Múzeum új otthonában a tervek szerint az intézmény eddig raktárban pihenő, kevésbé ismert kincseit is megismerheti a nagyközönség, többek között a népzenei és hangszergyűjteményt, vagy a hatalmas nemzetközi gyűjteményt is.

2019-ben nyílik az új épületet kiszolgáló, világszínvonalú raktárbázis és látványraktár, ami biztonságos hátteret nyújt a Néprajzi Múzeum gyűjteményének a Szabolcs utcában. A komplex gyűjtemény átköltöztetése nem csupán fizikai értelemben vett kihívás, sokkal több annál: alkalmat és feladatot jelent a Néprajzi Múzeum szükségszerű újraértelmezésére.

A koncepció

A megújuló Néprajzi Múzeum számára a történeti örökség továbbvitele az egyik fontos szerep, ami kiegészül az új kutatási és kiállítási témák és nézőpontok megfogalmazásával, napjaink globális folyamatainak megértésével és bemutatásával.

Az új épület lehetőséget teremt arra, hogy a hagyományos osztályozási kategóriákon túllépve, átfogó állandó-félállandó-időszaki kiállításon mutassa be az emberiség kulturális sokszínűségét, egymás mellé állítsa a hagyományos társadalmak tárgyi kultúráját és napjaink szokásvilágát és tárgyi kontextusát. Az új állandó kiállítás lehetőség egy olyan, korszerű szemléletű, a kor igényeit maximálisan kielégítő eszközökkel megvalósított nagyszabású, látogatóbarát kiállítás létrehozására, ami kihasználja a Néprajzi Múzeum anyagának sokrétűségét, magyar és nemzetközi vonatkozásait, és a hétköznapi kultúra egyes kulcselemeinek bemutatását, értelmezését tűzi célul, reflektálva a látogató mai életvilágára, ismereteire.

A megújuló Néprajzi Múzeumban tervezett gyerekmúzeum a múzeum küldetését, kiállításait, programjait a legkorszerűbb múzeumpedagógiai eszközök felhasználásával a gyerek- és ifjúsági korosztály számára komplex módon közvetíti és értelmezi.

Az épületről

A Néprajzi Múzeum új épülete a Városliget egyik fogadó építményeként funkcionál majd a Városliget szélén. Az Ötvenhatosok terén, az emlékműtől nem messze helyezkedik majd el, a ma még parkolóként funkcionáló területen. Az új Néprajzi Múzeum pragmatikus épület lesz, mely semleges megjelenésével illeszkedik majd környezetéhez, míg magas színvonalon elégíti ki mind a látogatók, mind a múzeum felől támasztott igényeket.

Az egyik legfontosabb magyar közgyűjtemény épületének megtervezéséért összesen tizenöt magyar és külföldi, köztük több világhírű építésziroda szállt ringbe. A pályázók között volt a világszerte számos ikonikus épületet tervező Zaha Hadid, a BIG, a Bernard Tschumi Architects, a Dominique Perrault Architecture, a Coop Himmelb(l)au is. A beérkező pályaműveket 11 tagú, magyar és nemzetközi múzeumi és építészeti szakemberekből álló zsűri bírálta el.

A nyertes terv

A Városliget Zrt. által a Néprajzi Múzeum új épületére kiírt nemzetközi építészeti tervpályázat nyertese a Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium.

 A nemzetközi zsűri egyhangúlag a Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium tervét találta a legjobbnak, így magyar építésziroda tervezetheti a Néprajzi Múzeum új épületét.

A bizottság nemzetközi és magyar tagjai által egyhangúan kiválasztott pályamű tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat. A pályamű múzeumműködési szempontból messzemenően kielégíti a Néprajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit, és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt terv. A meghívásos pályázaton a zsűri a leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechológiai megoldásokat) a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia) a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a városképi beágyazottságot, zöld területi szempontokat, a Városligettel való kapcsolatot vagy az épület megközelítését) és a várható költségeket is értékelte.

A liget projekt

A Liget Budapest Projekt célja, hogy az új Liget Európában egyedülálló komplexitású és minőségű, nemzetközi vonzerejű turisztikai célponttá váljon. A közel 200 éves Városliget egyedi történelmi, természeti és intézményi adottságai az épülő új múzeumokkal együtt olyan világszínvonalú, összetett családbarát kulturális-szabadidőparkot hoznak létre, ahol a világ vezető nagyvárosaihoz hasonlóan mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb kikapcsolódási formát, legyen szó a természet élvezetéről, sportról, kultúráról vagy családi programokról.

Az évtized végére minden elemében megújuló Városligetben nem csak új intézmények épülnek, hanem a régi épületek is megújulnak, egyben rehabilitálják és nagy mértékben bővítik a Liget zöldfelületét is. A park és az épített környezet kapcsolata kiemelt fontosságú a Városliget megújulását szolgáló Liget Budapest Projekt megvalósításában, így a Liget beépítettsége a jogszabályban előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd.

Forrás: wikipédia, neprajz.hu