Település:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhelyi vár
3980. Sároraljaújhely
A sátoraljaújhelyi vár a Zemplénben, a sátoraljaújhelyi Várhegyen áll.
Sátoraljaújhelyi vár
A feltárás állapota 2010-ben
Ország
Magyarország
Mai település
Sátoraljaújhely
Tszf. magasság
334 m
Épült
13. század
Elhagyták
1558 császáriak felgyújtották
Állapota
felismerhető alaprajz
Elhelyezkedése
Sátoraljaújhelyi vár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 23′ 09″, k. h. 21° 38′ 20″
Története
A Sátor-hegyek első említése Anonymus Gesta Hungarorumában is megtalálhatók Sátorhalom néven. A gesta szerint Árpád fejedelem adományozta Ketel vezérnek a Sátorhalomtól a Tolcsva-patakig terjedő területet. Várról azonban nem esik szó, valószínűleg azért, mert azt csak IV. Béla, vagy fia, István herceg kezdte felépíteni a tatárjárás után.
A vár első okleveles említése 1261-ből való, a kiváltságlevél rendelkezése alapján a veszély esetén a faluból a várba menekülő hospesek a ciszternát kötelesek vízzel feltölteni. A vár a vallon hospesek által lakott Sátorelő falut és az Oroszországba vezető utat védte. 1292-ben V. István Ubul fia Mihály ispánnak adományozott egy tornyot a vár északi részén, továbbá biztosította az ispánt arról, hogy kedvük szerint tartózkodhassanak a toronyban, használják a ciszternát, és a várnagy nem állíthatja őket törvényszék elé. 1264-ben IV. Béla hadai ostrommal foglalták el a várat, az előkelő foglyokat, V. István feleségét és gyerekeit túszként elhurcolták.
Détshy Mihály kutatásai szerint a 13. században a sátoraljaújhelyi várat nevezték Patak várának, mivel a pataki várat megemlítő oklevelekben több olyan utalás van, aminek csak hegytetőre épül vár esetén van értelmük. IV. László az 1260-as években és 1284-ben többször is megfordult a várban, amelyet okleveleiben szintén Potok várának nevez. Az Újhely vára megnevezést először két 1334-ben kiadott oklevélben használják. A második tatárjárás során elpusztult Sátorelő falu helyén épült új település III. András 1291-es oklevelében már Sátoraljaújhely nevet viselte.
Újhely a Baksa nemzetség rövid ideig tartó birtoklása után 1316-tól királyi vár lett, várnagyai gyakran cserélődtek (Zólyomiak, Babonicsok, Lackfiak, Bebekek). 1390-ben Luxemburgi Zsigmond Perényi Miklósnak adományozta „Patak és Újhely királyi városait az ugyanezek közelében lévő várral”, majd 1429-től Újhely vára a Pálóczi család tulajdonába került. A mohácsi csata után a vár Szapolyai János, majd 1527-től az akkor éppen I. Ferdinándot támogató Perényi Péter birtokába került. aki Atyinai Simon deákot nevezte ki uradalmi tisztnek. 1528-29-ben Szapolyai János, majd Ferdinánd ostromolta meg a hol egyik, hol másik király oldalára álló Simon deák által több-kevesebb sikerrel védelmezett várat. Az 1529. évi ostrom során alá is aknázták, de ekkor nem robbantották fel, mivel Simon egyik éjjel kiszökött a várból, az őrség pedig megadta magát.
Oláh Miklós esztergomi érsek 1536-ból származó leírása alapján a vár a bástyákon kívül erős sáncokkal volt megerősítve, vagyis a várat legkésőbb az 1530-as években átépítették, védműveit korszerűsítették. Az 1534-1537-es nagy sárospataki építkezések után az ostromokban romossá váló magaslati erősség már nem játszott fontos stratégiai szerepet Perényi számára, aki 1537-ben ismét átállt Szapolyai oldalára. Az 1538-ban, majd 1546-ban és 1548-ban kiadott oklevelek már romosnak írják le a várat. Nem tudni, hogy Ferdinánd csapatai, vagy Perényi maga romboltatta-e le a várat, hogy ne kerülhessen ellenfele kezére.
A vár területének szintvonalas felmérését 1986-ban Nováki Gyula és Sándorfi György készítette el. A Várhegy hosszúkás platójának keleti és délkeleti széle alatt mintegy 100 méter hosszan sánc húzódik, északnyugati végét a hegynyereg felől két rövidebb árok védte. A csaknem teljesen elpusztult, erősen bolygatott vár területén korábban nem volt régészeti feltárás.
2007-ben a sátoraljaújhelyi önkormányzat kezdeményezésére együttműködési megállapodás jött létre az Önkormányzat és a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma között, amelynek célja a vár maradványainak szisztematikus régészeti feltárása volt. A feltárást előkészítő évben a miskolci Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem bevonásával sor került a Várhegy területének geodéziai felmérésére és részleges geofizikai vizsgálatára is.
A Ringer István által vezetett 2007-es felmérés során meghatározták a vár felszínsíkját, illetve az oldalak palástjait. A kivehető tereplépcsőket leomlott falszakaszok maradványainak értelmezve meghatározták a várfalak és mesterséges létesítmények irányát. A vár területén nyolc helyen kisebb falszakaszok külső síkját találták meg, ebből magasabban felmenő falsík összesen kettő volt. Egy precíz mikrodomborzati térkép létrehozásával és a geofizikai mérések kiértékelésével nagyrészt meghatározhatóvá váltak a vár mesterséges létesítményei.
2008-ban megkezdődött a régészeti feltárás. Megtisztították a központi területen lévő, mintegy 500 négyzetméter alapterületű, feltételezett pincehelyiség nyugati és déli falát, és elkezdték egy észak-déli irányú fal belső síkjának feltárását. A mintegy három méter vastag fal 150-170 centi magasságban áll, zömmel azonban csak falmag formájában figyelhető meg: összefüggő falsík mindössze a középső részen maradt meg, kisebb részletetekben. A fal belső síkja előtt megtisztították a Várhegyet képző, simára faragott andezit felszínt. Ettől délre egy 80-150 centi magasan álló fal nyugati sarkánál a köves omladékréteg alatt lépcsősor részletére bukkantak. A legalsó lépcsőfok előtt egy keményre letaposott, agyagos, helyenként faszenes járószintet találtak, melynek felületéről számottevő mennyiségű, 14-15. századi kerámiatöredék és több vaslelet került elő. Három lépcsőfokot tisztítottak ki, a fal felső omladékában pedig még egy lépcsőfok lehetséges. A középső lépcsőfok egy másodlagosan ideépített, nagy méretű kőfaragvány, vélhetően egy kapu szárkő eleme. A lépcsősor keleti oldalán előkerült annak mellvédfal-csonkja is. A további tisztítás, az óriási mennyiségű köves omladék eltávolítása után kiderült, hogy a lépcsőhöz tartozó falszakasz a keleti részen megszakad. Itt nagymérvű pusztulás, esetleg a kövek elbányászása történhetett.
A Várhegy legmagasabb pontján egy központi épületegyüttes részletét tárták fel, annak két méter széles, északra nyíló bejáratával együtt. A helyiség északnyugati sarkánál 100-150 centi magas felmenő falazatot tisztítottak ki az omladék alól. Keleti falában egy gótikus ülőfülke alsó része maradt fenn. A törmelékréteg alatt, a helyiség északi falának belső oldalán, közvetlenül a járószinten több nagyméretű, gótikus és reneszánsz kőfaragvány, zömmel ablak- és ajtókeretek, oszloplábazatok kerültek elő.
Megközelítése
A 37-es főúton haladva Sátoraljaújhely felé a település határában balra kell kanyarodni a Várhegy Üdülő felé vezető úton. Az üdülő előtti parkolóból 10 perc sétával elérhető a vár.
Forrás:Wikipédia
HelyiVilága Magazin ajánló
Szalagos fánk
Receptek, Desszert receptek
Bárány
Cukiságok, Állati cukiságok
Gyógyító füvek és fűszerek
Egészség, Megelőzés
Hallottak Napjára
Helyi történetek, Helyi történetek
Kefires poharas piskóta
Receptek, Desszert receptek
Tejfölös gyümölcs kocka
Receptek, Desszert receptek
Influenza: tünetek, kezelés, megelőzés
Egészség, Megelőzés
Párosító szerelem meséje
Helyi történetek, Helyi történetek
Szent Márton nap
Életmód, Élet
Helyi látnivalók
Rendek Tanyamúzeum
Bács-Kiskun megye, Kerekegyháza
Gátőrház Ópusztaszer
Csongrád megye, Sándorfalva
Városháza
Tolna megye, Tolna
Budai Arborétum
Budapest, 11. kerület
Pátzay János Katolikus Zeneiskola
Heves megye, Gyöngyös
Volt Vármegyeháza
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nagykálló
Emléktábla Szüts Szabó Istvánné tiszteletére
Pest megye, Gyál
Kecskeméti Arborétum Kecskemét
Bács-Kiskun megye, Kecskemét
Dunavecse Tíz éves volt a Pentele híd
Bács-Kiskun megye, Dunavecse
Helyi Programok / események
Neon Glow Festival ✘ Blanco Y Negro Beach
Programok
Október 22. (kedd) 9.00 Emlékműsor
Programok
Pincegazdaságok rendezvénye
Programok
IX. Művészeti Alkotótábor kiállítás
Programok
Tatabányai Retro Fesztivál
Programok
Bálok
Programok
Hóc hóc katona, ketten ülünk egy lóra
Programok
Fábián Janka Író-Olvasó Találkozó
Programok
BJIH Szolgáltató Központ Mozgáscentrum
Programok
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók
ANTSZ
Komárom-Esztergom megye, Tata
FaceBox Gyorsétterem
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Jászberény
Városi Teniszpálya
Zala megye, Zalaegerszeg
Süvítőtelepi Mária a Szentlélek Mátkája templom
Nógrád megye, Balassagyarmat
Szakorvosi rendelések
Vas megye, Répcelak
Tópart Vendéglő és Panzió
Békés megye, Mezőberény
Tündérkert Tagóvoda
Heves megye, Gyöngyös
Gyál területén lévő gyógyszertárak ügyeleti rendje:
Pest megye, Gyál
Ifjúsági Ház
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Jászberény