Település:
Nógrád megye, Szécsény
Szécsényi Ferences templom és kolostor

3170. Szécsény, Haynald Lajos út 9. Tel:+3632370880
A kolostor és a templom története
A kolostor építése
A kolostor és templom építésére XXII. János pápa 1332. május 9-én kelt engedélye alapján, Szécsényi Tamás erdélyi vajda adományaként került sor. A ferences kolostor a koldulórendi szokásoknak megfelelően a település délnyugati sarkába, közvetlenül a városfal mellé települt. A középkorban ez volt a város legmagasabban fekvő része. A templomot az Árpád-kori plébániatemplom helyére építették.
Szécsényi Tamás fölhasználva összeköttetéseit a legjobb mestereket hozatta, hogy szép és nagy épületegyüttest építhessen. Minderről a kolostor első építkezéséből fönnmaradt részei, főleg a gótikus sekrestye, a föléje épített gótikus terem (Rákóczi-terem) és a templom szentélye tanúskodik. A külföldi mesterek vezetése alatt két éven belül nagyjából készen állt a templom és kolostor.
A templomot 1334-ben, a Szent Szűz tiszteletére szentelték fel. Az első templom a ma ismert szentélyből és egy, a mainál rövidebb hajóból állt. Az ablakok gótikus stílusúak voltak, melyeket a barokk korban átépítettek. Ennek nyomai a külső falakon a köveken jól láthatóak. A templom kolostor felőli bejárata a később megépült torony alatt, a mai járószintnél 94 cm-rel mélyebben volt. A középkor folyamán ezt téglákkal magasították meg. A szentély festett volt, ennek csekély maradványa ma is látható. A sekrestye és a felette lévő gótikus terem a templomtól különálló módon, toronyszerűen, de a szentéllyel egyidőben épült meg. A csillagboltozatos sekrestye mennyezete csodálatos látványt nyújt. A felső termet a épület északi fala mellett felállított falépcsőn keresztül lehetett megközelíteni, így az a sekrestye, a templom oldalbejárata és a faszerkezetes kerengő közti közlekedést nem akadályozta. A kolostorépület nyugati szárnya ekkor még nem készült el.
A kolostor a XV. században a szinte folyamatos építkezések során bővült. Ekkor készült el a torony, a sekrestye és a szentély összeépítése, a keleti és az északi szárny emeleti része.
A XIV. és XV. század a ferences szellem és a rend virágzásának kora. A szécsényi ferencesek is nagy lendülettel fogtak hozzá a hívek lelki gondozásához. A kolostorban iskolát nyitottak, ahol a gyermekeket mindenre tanították, ami abban a korban szükséges volt az élet jobbá tételéhez. A lelkipásztorkodás mellett kódexmásolással és egyéb, az akkori időkben szükséges iparral is foglalkoztak. A kolostor lakói átvették a patak partján álló kápolnát, és szegényházat, kórházat emeltek mellé, amelyben terciáriusok szegényeket gondoztak és ápoltak. Idehozták a környék községeiből a szegényeket és betegeket. Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodásának időszaka a szécsényi kolostor aranykorát jelentette.
A kolostor 1451-ben tűzvész áldozata lett, majd egyidejűleg épült újjá a vár erősítésével. Ezidő tájt több ízben járt Hunyadi János Szécsényben. Feltételezhetően az 1452. év karácsonyát is a szécsényi kolostor templomában ünnepelte.
1458-60 között sokat szenvedtek a szécsényiek a huszitákkal való harcok miatt. Mátyás király 1461. szeptember 17-én járt Szécsényben. A kolostorba Ország Mihály nádor a rend szigorúbb ágának, az obszervánsoknak képviselőit hozatta be, és a pápa engedélye alapján újjáépítette a husziták által elpusztított klastromot.
éVissza a lap tetejére
A török uralom
A mohácsi csata után a győzelmes török had mindenfelé kiterjesztette uralmát. 1544-ben tört be a török először Szécsénybe. A nép pánikszerűen menekült nyugat és észak felé. A város végül 1552-ben került török kézre. A régi várat újjáépítették, körülötte erős bástyarendszerrel, amelybe a kolostor is belekerült.
A ferencesek sok nélkülözés és állandó rettegés között teljesítették feladatukat, négyüket a török felkoncoltatta. 1593-ban Szécsény és környéke ismét a magyarok kezére került, felszabadult, s a romokon új élet kezdődött.
1605-ben a lutheránusok ismét megkapták a ferences templomot, amit 1607-ben adtak vissza. A rendi testvérek mégsem jöttek vissza, mert a kolostor még nem volt lakható állapotban. Később két paptestvér érkezett Gyöngyösről.
1610-től 1626-ig nagy erővel és buzgósággal kezdtek a testvérek munkához Gyarmaton, Szécsényben, Gyöngyösön, Szegeden és Füleken, és az ország többi vidékén, főleg a Felvidéken, ahol nem pusztultak el a kolostorok. A rossz állapotban lévő, kiégett épületben a következő évtizedek során több alkalommal építkeztek: bővítették a helyiségek számát, az emeleti gótikus termet kettéosztották, az északi oldalán fehér felületre a keresztrefeszítés jelenetét festették Krisztus és Szent Ferenc alakjával.
A második török hódoltság idején egy jóakaró értesítette a ferences testvéreket kolostoruk tervbe vett elfoglalásáról, ezért azok idejében felkészülhettek a menekülésre, és nagyobb értékeiket is sikerült megmenteniük. A testvérek Gyöngyösre menekültek. A török 1663-ban foglalta el újra a várost. A Historia Domus szerint a szentélyt dzsámivá, a templomhajót lefalazva istállóvá, a sekrestyét fürdővé alakították, a gótikus termet a bég használta lakószobaként. Az 1976-os feltáráskor a szentély déli falában Mekka felé néző török imafülkét, mirháb fülkét, az emeleti terem északi falán díszes festést, a déli falán egykor zöld alapra vörössel festett szamárhátívet találtak. Az ablakfülke festésének csak töredéke maradt meg: feketére piszkolódott alapon lévő rácsmotívum.
éVissza a lap tetejére
A kolostor újjáépítése
1683-ban Sobieski János lengyel király seregei Szécsényt fölszabadították a második török uralom alól. A rend vezetősége hamarosan értesült Szécsény szabadságáról, ezért az 1684-ben Galgócon tartott gyűlés négy atyát és két testvért helyezett ide. Mivel a török veszedelem még nem múlt el véglegesen, az Ipolyon túlra menekült nép csak lassan és félve mert hazatérni.
A rend elöljárói II. Rákóczi Ferenc nevelőjét, Bárkányi Jánost helyezték Gyöngyösről Szécsénybe azzal a szándékkal, hogy tegye lakhatóvá az üresen álló kolostort. A romokat a cserjék és bokrok annyira benőtték, hogy a kolostorba csak balták, kapák segítségével tudtak bejutni. A torony be volt dőlve, a templom és kolostor leégett, a sekrestye bolthajtásait a fő tartóoszlop tartotta.
A kolostor lassan újjáépült az adományokból. Az 1705-ös szécsényi országgyűlés alkalmával kiáltották ki Vezérlő Fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet, akinek tiszteletére a sekrestye felett elhelyezkedő gótikus terem ma a Rákóczi-szoba nevet viseli.
Az 1708. évi káptalan ismét visszahelyezte a noviciátust Szécsénybe. 1715-ben azonban újra leégett a kolostor és a novíciusokat Gyöngyösre költöztették. Még abban az évben elkezdték az újjáépítést. Ez idő tájt már szépszámú testvérrel rendelkezett a kolostor, több iparos is volt közöttük. Ekkor készül a sekrestye barokk bútorzata, több oltár, és az orgonaszekrény - mind Spiegel Mártonnak, Oszler Liboriusznak és társaiknak munkája. 1716-ban újra készen állott a kolostor és templom.
Nagy csapást mért az ország kulturális fejlődésére II. József, mikor feloszlatta a szerzetesrendeket. Szécsényben 1784-ben fejeződött be az utolsó novíciát, míg II. József halála után újra meg nem nyílhatott. Mivel 1785-től újra a kolostor vezette a plébániát, ezért megmaradhatott ugyan, de a szerzetesi életet a rendeletek erősen korlátozták.
1797. augusztusában tűz ütött ki Szécsényben, mely majdnem az egész várost elhamvasztotta. A kolostor alsó részében a ferences testvérek nagy odaadással ápolták és bátorították a sebesülteket és a házukat elvesztett embereket. A kolostor ebédlőjéből gyógyszertár lett.
A Napóleoni háborúk idején az egyházi értékeket királyi rendelettel lefoglalták. A szécsényi hívek a történtek után annyi pénzt gyűjtöttek össze, hogy azzal kiváltották a templom értékeit.
Az 1848-49-es szabadságharc idején sok testvér tevékenykedett katonai lelkészként. Ebben az időben a noviciátus ismét megszűnt Szécsényben.
éVissza a lap tetejére
A XX. század
1917-ben a harangokat katonai célokra lefoglalták: mivel az udvarba nem tudták ledobni a harangokat, ezért fönt a toronyban törték össze őket.
1922-től a noviciátus ismét Szécsénybe került. 1923-ban kezdték a kolostort és templomot rendbe rakni. Új orgonát készíttettek, a Rákóczi-termet a szomszédos kis dongaboltozatos helyiséggel összenyitva kápolnává alakították át. A templom barokk járószintjét megemelve cementlapra cserélték, a sírköveket felszedték, a kripta lejáratát elfalazták, a nyílászáró faszerkezeteket kicserélték, a falakat neobarokk festéssel díszítették. Új ajtó került a klauzúra bejáratához, hogy a kolostor az újoncházzal együtt teljesen elkülönülhessen a világtól. Közben a toronyban lévő kis harang mellé elkészült a többi is. Szent Ferenc halálának 700. évfordulójára új oltárkép készült, és a templom boltozatára felkerült az ország címere is.
A II. világháborúban az épület több sérülést szenvedett, nemcsak a toronysisak sérült meg, illetve a leszakadó toronykereszt szakította át a templomtetőt, hanem a falat is átlőtték.
1950. július 31-én éjfél előtt a szécsényi ferences kolostor lakóit teherautókon elhurcolták, gyűjtőrendházba vitték, majd öt hét után szélnek eresztették őket. Szécsényben a kolostor negyven évre szerzetesek nélkül maradt. A szerzetesrendek 1950-es feloszlatása és az államosítás után a kolostorban mezőgazdasági technikum és kollégium működött. Az egyház használatában csak a sekrestye és néhány szomszédos helyiség maradt meg. A lelkipásztori szolgálatot Esztergomi Főegyházmegye papjai vették át egészen 1989-ig, a ferencesek visszaérkezéséig.
A templomot 1976-ban újították fel, és festették újra. A ma látható freskók ekkor készültek. Az Országos Műemléki Felügyelőség által irányított régészeti feltárás során került elő a szentély északi falában lévő, faragott kövekből készült szentségtartó fülke, pasztofórium, a déli falon a festett hármas ülőfülke, melynek padlószintje kb. 40-50 cm-rel mélyebben van és a török imafülke. A diadalív melletti bemutatófelületek az eredeti festést jelzik.
1981-től a OMF szakemberei több alkalommal jártak a kolostorban az akkor közelinek vélt felújítás kapcsán, de az épület 1989 őszéig üresen állt.
A kolostort 1989-ben kapta vissza a ferences rend. Az épületben jelentős felújítási munkák kezdődtek; a feltárási és felújítási munkák ma is folynak. Jelenleg plébánia és a rendtartomány noviciátusa működik az épületben.
A plébánia az egyházmegyei határok rendezése után, 1993-tól a Váci egyházmegye keretében működik.
Szécsényben ma a ferences család minden ága megtalálható: az I. rend itt a kolostorban, a II. rend, a klarissza nővérek monostora a Haynald u. 15-17-ben található, a Szabályozott Harmadik Rendet a Szegénygondozó Nővérek képviselik a Betánia Szociális Otthonban (Haynald u. 12.), a Ferences Világi Rend szécsényi Szent Klára közössége pedig a plébánián működik.
Nyitva: naponta túravezetés
10:00, 11:00, 12:00, 13:00, 14:00
hétfőn és vasárnap zárva!
Forrás:plébánia honlapja
HelyiVilága Magazin ajánló

Bejelentették, mikortól lehet igénybe venni a 20 ezer forintos mobilkészülék-csere támogatást
Életmód, Élet

Fecske
Cukiságok, Állati cukiságok

Szia! Köszi,hogy megnéztél!
Cukiságok, Állati cukiságok

Kellemes húsvéti ünnepeket
Nagyvilág, Érdekességek

Mivel etessem a nyulat?
Cukiságok, Állati cukiságok

Rufus kutya kalandjai
Nagyvilág, Érdekességek

A citrom
Egészség, Megelőzés

Védjük, óvjuk kedves madarainkat!
Cukiságok, Állati cukiságok

Vers mindenkinek
Nagyvilág, Érdekességek
Helyi látnivalók

Zenepavilon
Pest megye, Aszód

Herendi váza
Veszprém megye, Herend

Rózsakert
Somogy megye, Siófok

Kálvária szoborcsoport
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Jászberény

Németh László Emlékszoba (a Németh László Városi Könytárban) - Andrássy út 44
Csongrád megye, Hódmezővásárhely

Árvédelmi fal
Csongrád megye, Hódmezővásárhely

Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.
Veszprém megye, Herend

Honvéd-emlékmű, Isaszeg
Pest megye, Isaszeg

Evangélikus templom Pápa
Veszprém megye, Pápa
Helyi Programok / események

BARANYA MEGYE Pécs MUSICAL SZTÁROK PÉCS 2019.
Programok

LUXEMBURG GRÓFJA
Programok

Hatszín Teátrum
Programok

Családi program
Programok

FAR - Company Wayne McGregor
Programok

Biciklis csoport karikázott egy héten át a jászszentlászlói horgásztóhoz, ahol délelőttönként pecázással töltötték az időt.
Programok

Kiskunmajsa /Farsangi/ találkozó Időpont: 2020 február 13-16
Programok

Liget Galéria
Programok

VIII.Hóvirág Tavaszi Művészeti Fesztivál
Programok
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók

Jászberényi Civil szervezetek, Alapítványok
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Jászberény

Városi Könyvtár és Információs Központ
Pest megye, Gödöllő

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda És Bölcsőde
Hajdú-Bihar megye, Biharkeresztes

Fekete László Általános Művelődési Központ
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Tiszafüred

Gyulai Szakképzési Centrum Ady Endre – Bay Zoltán Szakképző Iskolája
Békés megye, Sarkad

Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda
Vas megye, Körmend

Jótékonysági Szülinap és Bolhapiac Leviért !
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Tiszaföldvár

HÁZI- ÉS GYERMEKORVOS
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Záhony

Szent Korona Cukrászda
Bács-Kiskun megye, Soltvadkert