A kisméretű gótikus kápolna már a XVI. század elején állhatott. A XV. sz . végétő - Rozgonyi János felesége Bánffy Dóra által - idehozatott beginák használták a kápolnát és a mellette lévő kis méretű lakóházat. 1553-ban protestánsok foglalták el, de számukra kicsi volt, így a várostól kértek és kaptak egyházat. A kápolna XVII. században elhagyatottan állt és romos lett. 1714-ben mint újjáépített, gótikus kápolnát említik, majd 1769-ben már csak mint gyászmisék helyét említi Nagy András ferences rendtörténész az épületet. 1794-ben tatarozták, majd néhány alkalommal újításon ment keresztül.

Iskolaépület tömör kerítéssel övezett telkén álló, keletelt, poligonális szentélyével az utcasarokhoz igazodó kápolna, oromzatos főhomlokzata fölött huszártoronnyal, D-i oldalán sekrestyével, homlokzatain támpillérekkel. Boltozott belső tér. Falképek: historizáló. Feltehetően korábbi, 16. századi kápolna helyén épült. A 18. és 19. században többször renoválták, illetve átépítették. külső leírás: Tömör kerítésfalak között szentélyével ferdén nyílik ki az utcasarokra a keletelt kápolna. Hajója az iskolaudvaron áll. A szentély a nyolcszög három oldala alaprajzú, a hajó a szentéllyel megegyező szélességű, két boltszakaszos. Nyeregtető, a Ny-i oldalon huszártoronnyal. Félköríves záródású bejárat a nyugati homlokzaton, félköríves záródású ablakok a szentélyen és a D-i falon. A szentélyen egy, a hajó két oldalán két-két utólagos támpillér. A D-i oldalon kis sekrestye. A 19. sz-i boltozat, eklektikus festés, az oldalfalakon figurális képek. Az iskola a 19. sz. végén vagy a 20. sz. elején épülhetett, egyemeletes, U alaprajzú, zártsorú beépítésű. Udvari homlokzatain függőfolyosók húzódnak. Nem védett. állapot leírása: Használaton kívül.

FORRÁS WIKIÉDIA