A tűzhangyák

Kategória:
Nagyvilág, Érdekességek

A könyörtelen "hadsereg"

Úgy általában kerülöm a „bogárfajzatokat”, mert a legtöbbjükkel való találkozás nem igazán ígér kellemes élményt. Azt nem mondom, hogy például a katica- vagy éppen a szentjánosbogárral való „randevútól” iszonyodnék, de van néhány közülük, melyekkel semmi áron nem kívánnék közelebbi ismeretségbe keveredni. Ezek egyike a tűzhangya. Mindazonáltal igen figyelemre méltó lénynek tartom, aki lenyűgöző képességekkel rendelkezik.

Nézzük, mit is tudnak ezek a szörnyetegek (egyáltalán nem túlzás a jelző).
Az Egyesült Államokban mintegy 80 hangyacsípéses halálesetet tartanak nyilván. A tűzhangyák „lakta” területeken a statisztikák szerint 3-4 év alatt minden embert legalább egyszer megcsípnek. Ha valaki odakap, a megzavart állatka vészjelzést ad le, és mintegy vezényszóra minden hangya csípni kezd.
A dél-amerikai kontinensen őshonos agresszív apróságok invazív faj lévén az Egyesült Államok számos területén megvetették a lábukat. Az 1930-as években Alabamába, Mobile város környékére hurcolták be őket, és mivel természetes ellenségük nem volt, gyorsan elszaporodtak. Jelenleg egy hektár földön tipikusan 300 hangyacsalád él, mindegyikben negyedmillió hangya dolgozik.

Az ország 14 államát diadalmenetben meghódító vörös tűzhangya (Solenopsis invicta) nem kímél sem embert, sem állatot, de még a villanyvezetékeket sem. Ha egy hangya villanyvezetékek közé kerül, és megrázza az áram, vészjelzést ad le, amivel odahívja a többi hangyát. Az áram ezeket is megrázza, ezek is vészjelzést adnak, és a lavinaszerűen odagyűlő biomasszától egyszer csak tönkremegy az elektromos rendszer. A károk csak Texas államban évi 140 millió dollárjába kerülnek az energiaszolgáltatóknak és a távközlési cégeknek.

Ám a hangyák az állatokkal sem bánnak kesztyűs kézzel, áldozataik többsége a hüllők közül kerül ki. Egy időben például a floridai tengeri teknősifjak mintegy 70 százalékát falták fel, a kígyóknak és a gyíkoknak pedig ugyancsak nem kegyelmeznek. Olyan eseteket is feljegyeztek már, miszerint a hangyák kisebb szarvasborjakat is magukkal ragadtak.
Argentínában pedig arra lettek figyelmesek, hogy az ottani kajmánok száma bizonyos időszakonként látványosan csökken. A szakértők módszeres megfigyeléseiből azután az derült ki, hogy a vész okozói a tűzhangyák, akik olykor-olykor szabályosan ellepik a kisméretű krokodilfélék fészkelőhelyeit. Bár a kajmánok sokkal nagyobbak a betolakodóknál, azok még az anyaállatokat is könnyen meghátrálásra kényszerítik. Ennek következtében a tojások és a később azokból kikelő fiókák teljesen védtelenek maradnak a támadásokkal szemben. Egy tanulmányban az olvasható, hogy a hangyák akár a kis kajmánok közel felével is végezhetnek.

Előszeretettel vadásznak az Amerikában gyakori, 10-18 centiméteresre megnövő gyíkra, a sövényleguánra (Sceloporus undulatus) is. Elég tizenkét hangya, hogy egy percen belül végezzen a hüllővel. A hangyák úgy ölik meg áldozatukat, hogy fölemelik azok pikkelyeit, és a lágy húsba bénító idegmérget juttatnak szúrásukkal. A gyíkok úgy tudják túlélni az ilyen támadást, ha tekergőzve-rángatózva lerázzák magukról a hangyákat, és elszaladnak a bolytól. A hangyák által már régebben megszállt területekről származó gyíkok gyorsan reagálnak a támadásra, és elfutnak. A hangyákkal még nem találkozott leguánok zöme azonban csak becsukja a szemét, és mozdulatlanná dermed – ami az általában alkalmazott védekezési taktikájuk ezeknek a hüllőknek. Ezekre az egyedekre a biztos halál vár.

A hangyák elképesztő tulajdonsága, hogy amikor egymással összekapcsolódva a víz színén lebegnek, gyakorlatilag elsüllyeszthetetlen tutajokat képeznek. A trópusi esős évszak ideje alatt egész kolóniák menekülhetnek meg az áradásoktól, addig lebegve, sodródva a vízzel, amíg egy biztonságos helyen partra nem szállhatnak, hogy aztán új lakóhelyet építsenek maguknak.
A titkuk abban rejlik, hogy a hangyák egymás lábainak és szájszerveinek megragadása révén kapcsolódnak össze, és ezek a hangyatestekből álló konstrukciók nagyon különleges fizikai tulajdonságokkal bírnak. A „hangyalabdák” egyaránt képesek szilárd anyagként, illetve viszkózus folyadékként viselkedni. Ezen túl nagyon rugalmasak is, hiszen szinte bármilyen deformáló hatás megszűntével képesek visszanyerni eredeti, gömbölyded alakjukat.

A hangyák alkotta tutajok képesek körülfolyni az útjukba kerülő akadályokat, és ebben, illetve a rájuk felülről érkező behatások kivédésében az a leghatásosabb módszerük, hogy folyamatosan variálják kapcsolódásaikat. Vagyis a tutajon belül egy hangya nem egyszerűen megragad pár végtagot, és azokat szorongatja az utazás végéig, hanem folyamatosan újabb és újabb lábakra és szájszervekre vált, elengedve a korábbiakat, majd újra hozzákapcsolódva a szerkezethez. A hangyák apró, nagy ellenálló képességű rugókként nyúlnak meg és húzódnak össze, és szomszédaikkal való kapcsolódásaikat folyamatosan megszüntetik, majd újra kiépítik.
Az elszaporodott tűzhangyák elleni védekezésként az Egyesült Államokban gyakran folyékony alumíniumot öntenek a hangyabolyokba. Állatkínzásnak tűnhet, de ha jobban belegondolunk, egy jól bevett és gyors hangyairtási módszerről van szó.

Az ember módszerénél jóval hatékonyabbnak látszik a természeté, ugyanis már létezik igazi ellenfele a „bestiáknak”, egy bizonyos légyfajta (a Pseudacteon nem egyik tagja). Nem akármilyen technikával operál ez a parazitaféle: a nőstény legyek a hangyák testébe helyezik petéiket. A kikelő lárva a hangya fejébe vándorol, és olyan enzimet termel, amelynek hatására a hangya gyakorlatilag darabokra esik szét. A többi hangya a fejet a szemétdombra viszi, ahol nyugodtan kifejlődhet a következő légygeneráció.

Én – bár a legyeket sem igazán díjazom –, ebben a csatában nekik drukkolok.

Lejegyezve: 2015. Kollát Gyula

Forrás: Már 80 halott és milliárddolláros károk a tűzhangyák számláján, hvg.hu – Kiderült, hogy mitől fogynak a kajmánok Argentínában, Valentin Fejes, blastingnews.com – Szemünk előtt játszódó evolúció - a sövényleguán és a tűzhangyák párharca, Pesthy Gábor, origo.hu – Kiderült, hogy miért elsüllyeszthetetlen a tűzhangyák élő tutaja, ipon.hu

Képek: pinimg.com, el-asr.com, natur-server.de, alexanderwild.com, staticflickr.com, viralfact.com, discovermagazine.com

A tűzhangyák

A könyörtelen "hadsereg"

HelyiVilága magazin ajánló

Helyi látnivalók

Helyi Programok / események

Helyi szolgáltatók