Az Általános Iskola megalakítására 1870-ben került sor. Első kinevezett okleveles tanítója Rajnics János volt. Vele és egy segédtanítóval kezdődött meg a tanítás 1871-ben 2 tanteremben. 1873-tól itt tanított Weiland Aurél is. A Magyar Királyi Ménesbirtok Elemi Népiskolája ekkor két tagozattal működött: mindennapi és az ismétlőiskola tagozatokkal. Az 1884-85-ös tanévtől rendelkezésre álló anyakönyvek szerint az Általános Iskola tanítói voltak: Sulman Ignác, Tóth István kinevezett tanító, valamint Weiland Aurélné segédtanító.
Az iskolaépület egyre bővült, 1938-ban már 5 tanteremben folyt a hatosztályos képzés. Az 1940. évi XX. tv. előírásait követve 8 osztályossá bővült a Népiskola. 1945-ben a Népiskola a Földművelésügyi Tárca kezeléséből átkerült a Vallás- és Közoktatásügyi Tárca kezelésébe. 1946. márciusában Blázsik Ferenc igazgató és dr. Ignáth Mihály, Sydó Etelka (Petrányi Béláné), Hammer Jenő, Sidlovics Márta, Jeziersky Ilona és Fodor Ilona tanítókat állami tanítókká nevezete ki a miniszter. Ebben az évben érkezett a tantestületbe Bartkó György, Bartkó Györgyné. Itt tanított még Füredi Erzsébet és Szalainé Gasparics Ilona is. Az 1950-ben történt államosítás után nagyobb pénzösszegeket kapott az iskola a bővítésre. 1950-ben kibővült a tantestület Kovács József, Kovács Józsefné, Gábor Dezsőné, Olasz Zsigmond, Piszton Margit és Bartók László tanítókkal.