„Dinamikusan fejlődő modern város Budapest kapujában”

 A település jelene

A település a kilencvenes évek elejéig tipikus agglomerációs, alvóváros jellegű volt. A korábbi központi fejlesztési politika miatt saját – itt letelepült – termelő jellegű vállalkozással nem rendelkezett, csak a mezőgazdasági termelő szövetkezetnek voltak telephelyei a településen. A közlekedési infrastruktúrák (átmenő országos főközlekedési út és vasútvonal, a repülőtér közelsége) adta kedvező geopolitikai helyzetét nem tudta kihasználni, annak szinte az ezredfordulóig csak a hátrányát szenvedte el.
A rendszerváltás utáni évek fejlesztési koncepcióinak is még komoly alapkérdése volt, hogy milyen fejlődési pályát válasszon a település.
Még az 1997. évben elfogadott terv is a “kertvárosi” jellegű, a Dóra major egyetemi– és a déli területek rekreációs fejlesztéséhez kötötte a fejlesztési irányt.

Időközben az évek óta halasztott közlekedési fejlesztések (M0, Vecsés-Üllő elkerülő) elérhető közelségbe kerültek.

Üllő város Pest megye és a Budapesti agglomeráció egyik folyamatosan fejlődő és növekvő települése. A 81 települést magában foglaló agglomeráció társadalmi, gazdasági potenciálját tekintve az ország legjelentősebb térségének számít. Üllő ezen agglomerációs gyűrű dél-keleti részén fekszik. A településtől 5 km-re található az ország legnagyobb nemzetközi reptere a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Vonattal a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal végállomásáról a Nyugati pályaudvarról 30 perc, Kőbánya-Kispest állomásról mindössze 20 perc, autóbusszal Budapest Kispest végállomásról 30 perc a menetidő. 2005-ben épült meg az MO és az új M4-es út Üllő belterületét elkerülő szakasza. Az új főúthálózati elemek kiépülésével jelentősen mérséklődtek a belső úthálózatot érintő forgalmi terhelések és a közúti közlekedésből származó környezeti ártalmak. A transzeurópai szállítási folyósok közül a város a IV. Helsinki folyosó közvetlen közelében helyezkedik el.

A rendszerváltást követő autóút-hálózat és autópálya fejlesztések következményeként gombamód szaporodtak a főutak mellé telepített raktárbázisok, logisztikai központok és kereskedelmi, szolgáltató funkcióknak helyet adó létesítmények. Üllő térsége mindezen cégek betelepülésével gazdasági karakterét tekintve új pozícióba került, amit nagyban segített a Liszt Ferenc repülőtér közelsége, annak folyamatos kapacitás növekedése. Ezek az új, Üllő közvetlen közelében megjelenő gazdaságszervezési tevékenységek munkahelyeket jelentenek, bevételt az önkormányzatnak, illetve erősítik a térség gazdasági potenciáljait.

Társadalmi értelemben a legjelentősebb jelenségnek a szuburbanizáció folyamatát és annak következményeit lehet tekinteni. Üllő lakossága folyamatosan emelkedik, a 2023. szeptemberi adatok szerint 12. 911 fő él városunkban. A lakosság társadalmi összetétele heterogénebb lett és mindezekkel együtt új kihívások elé került Üllő Önkormányzata.

Az önkormányzat képviselő-testülete a város 2030-ra érvényes jövőképét röviden így határozta meg:

„Dinamikusan fejlődő modern város Budapest kapujában”

Ennek jegyében az önkormányzat minden évben jelentős összegeket fordít a település fejlesztésére. Az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb beruházása a városközpont megújítása volt. Ennek keretében 2013-ban került átadásra az új városháza, melynek épületében étterem, 80 fős házasságkötő terem és közösségi színtér valamint  100 fős tárgyaló kapott helyet. 2020-ban pedig elkészült az új piac, amely kialakítása és elhelyezkedése révén alkalmas komplex közösségi események, tematikus vásárok lebonyolítására is. Az Üllő Városi Piac épületegyüttese modern és áramvonalas megjelenésével, valamint funkcionális tereivel 2021-ben elnyerte Pest Megye Önkormányzatának Kulturált Települési Környezet Díját, 2022-ben pedig a Településfejlesztési Szövetség Településfejlesztési díját.

Emellett természetesen számos más fejlesztésre is sor került. Ezek többsége intézményeinket érintette: megújult a Babarózsa Bölcsőde, majd új négycsoportos óvoda és kétcsoportos bölcsőde épült, energiahatékonysági beruházásokra került sor,  parkolók létesültek iskoláink környezetében.

Ebben az időszakban került sor azon  ivóvíz minőség javítását célzó projekt megvalósítására,  amelynek következtében biztosított a város lakosságának egészséges ivóvízzel történő ellátása.  Megújult a MÁV állomás  és környezete, P+R és B+R parkolók létesültek, amely az utazóközönség utazását teszik komfortosabbá.

2022-ben pedig három új közparkkal (Erdei Szabadidőpark, (k)Üllő KRESZ Park, Rekreációs Park) gazdagodott városunk. Játszóterek, kondiparkok kialakításán túl  a sporttelepen új műfüves focipálya, a Cigriben pedig kerékpáros pumpapálya létesült.

A 2024. évi költségvetésben is közel egy milliárd forint áll rendelkezésre városfejlesztési feladatokra, amely összeget lakosaink komfortérzetét növelő beruházásokra, felújításokra kívánunk fordítani.

forrás:hu.wikipedia.org, ullo.hu

Kép: Árpád Fejedelem Általános Iskola

Készítette: CivertanS - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=51880809