Település:
Budapest, 22. kerület
Budafok

Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak.
Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben. A fővároshoz csatolása előtt hozzá tartozott az 1950-ben a XI. kerülethez csatolt Kelenvölgy városrész is.
Budafok története a középkorba nyúlik vissza, városi rangja ehhez képest igen fiatal volt, 1926-ban alakult rendezett tanácsú várossá.
Fekvése
Budapest déli részén a Duna jobb partján fekszik, a Tétényi-fennsík és a folyam közötti keskeny lapályon és részben a fennsíkon. Ide tartozik a Háros-sziget és Hunyadi-sziget is.
A mai városrész határai a Ringló út a Horogszegi határsortól, Méhész utca, a MÁV érdi vonala, Hosszúréti-patak, Duna folyam, Háros utca, Vöröskúti határsor, Horogszegi határsor a Ringló útig.
Közlekedés
Vasúti közlekedés
- Budafok keleti oldalán a Duna mentén a 30a és a 40a számú vasútvonalak húzódnak.
A 30a vonal Albertfalva állomása és Budafok megállóhelye, a 40a vonal Budafok megállóhelye és Háros állomása helyezkedik el a városrész területén. Albertfalva állomás a városrész jelenlegi határain részben kívül esik. A 2010. decemberi menetrendváltáskor mindhárom állomás neve megváltozott (Budafok-Albertfalva helyett Albertfalva, Budafok-Belváros helyett Budafok, Budafok-Háros helyett Háros). További vasútvonal a csak teherszállításra használt Budafok-Háros - Budafok-Dunapart vonal, ami rövidsége ellenére nem iparvágányként van számon tartva, hanem önálló vasútvonalként. Ezen a vonalon található Magyarország legmeredekebb vasúti pályaszakasza.
HÉV-közlekedés
- 1899. szeptember 20-án indult meg a HÉV-közlekedés Budapest-Szent Gellért tér és Budafok között, a Budapest-Budafoki Helyiérdekű Villamos Vasút gondozásában. A vonal a mai Bartók Béla út-Fehérvári út-villamos felüljáró-Leányka utca-Mária Terézia utca-Nagytétényi út útvonalon A József Attila utca magasságáig húzódott. 1907-ben a vonalat Nagytétényig hosszabbították, és az addig meglévő szakaszon lefektetik a második vágányt. 1914. január 19-én indult meg a forgalom a törökbálinti szárnyvonalon, Budafok rózsavölgyi részén át. 1942. december 26-án a vonalak belső végpontját a Horthy Miklós (ma: Móricz Zsigmond) körtérre helyezték át, az akkor átadott hurokvágányos állomásra. 1963. január 1-jétől a HÉV-vonatok helyett villamosok közlekednek mindkét vonalon; a törökbálinti vonal Budaörsig rövidült szakaszán 41-es, a nagytétényi vonalon 43-as számmal. Utóbbi 1983-ban megszűnt.
Története
Budafok, a kálvária légi felvételen
Budapest XXII. kerület címere, benne Budafok és Nagytétény címerével
A református templom
Budafok-Belváros 1976-1980 között épült lakótelepi házai (Háttérben a Csepeli víztorony)
Területén középkori falu állt, amely a török időkben elnéptelenedett. A 17. században, 1698-ban Savoyai Jenő birtoka lett (a Csepel-szigeti uradalom szőlőhegyeként), Promontorium néven, amely utal a szőlővel betelepített hegyfokra. Önálló településként csak a herceg halála után, 1739-ben alakult meg Promontor zsellérközség a többségükben Csepelről átjött német szőlősgazdákból. Így német és szerb lakosai a Tétényi-fennsík lejtőin virágzó szőlőkultúrát hoztak létre, amely 1886-tól 1910 körülig, a filoxéra pusztítása következtében szűnt meg. A szőlőt más gyümölccsel (őszibarackkal) pótolták és az ipar, különösen az élelmiszeripar gyorsan fejlődött. Az addig Promontor nevet viselő nagyközség 1886-ban kapta a Budafok nevet. A közművek kiépítése a 19. század végén kezdődött. A kerület gazdaságában az élesztő- és pezsgőgyártás azóta is meghatározó szereppel bír. A fennsík kertvárosias negyedei alatt a római korban elkezdett kőbányászat tárnáiból maradt, a kőbányai pincerendszerhez hasonlóan kiterjedt borospince hálózat húzódik, amelyekben a filoxéra járvány óta többnyire gombákat termesztenek.[3]
Budafok 1922-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Biai járásához tartozott, előtte 1898-ig a Pilisi alsó járáshoz. 1922-ben átsorolták a Budapest székhelyű Központi járásba, majd 1926-ban rendezett tanácsú várossá alakult.
A fővároshoz csatolás igénye először 1909-ben merült fel Bárczy István és Harrer Ferenc Nagy-Budapestről szóló tanulmányában. 1950. január 1-jével – több főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták. Nagy része az akkor alakított XXII. kerület része lett, Kelenvölgyet és Tószöget pedig a XI. kerülethez csatolták. 1987-ben Budafok megkapta a „Szőlő és Bor Városa” kitüntető nemzetközi oklevelet.
Forrás: hu.wikipédia.org
HelyiVilága Magazin ajánló









Helyi látnivalók









Helyi Programok / események









További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók








