Település:
Budapest, 11. kerület
Citadella

1118. Budapest, Gellért-hegy Citadella stny.
Citadella (Budapest)
A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodó. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
Citadella
Világörökség
Ország
Magyarország
Kulturális helyszín
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 13″, k. h. 19° 02′ 47″
Etimológia
A citadella olasz szó fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt.
Történelem
A Citadella erődjét az 1854-es létesítésekor, egy ókori eraviszkusz településre, az oppidum maradványaira építették rá, amelyek ezért jórészt megsemmisültek.
A 220 méter hosszú, 12–16 méteres falmagasságú erődöt Julius Jacob von Haynau építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták.
Buda török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat építettek a törökök. 1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült a helyén. Az Uraniaét (avagy Csillagdát) három európai uralkodó I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király, valamint III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében 1815-ben avatták fel, akik a napóleoni háborúkat lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra.
Buda várának 1849-es ostrománál a magyar honvédsereg katonái az ostromágyúkat a Gellért hegyen, az egyetemi Csillagda épületének közelében állították fel, bár erről a csillagda munkatársai megpróbálták lebeszélni a honvédeket. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották.
Az ostrom tapasztalatai után, a gyászos emlékű Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni Pest–Buda köré – célja a külső ellenség visszaverése és a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezése. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megalapozni Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben. A munkálatok költségeire kétszázezer forintot rendelt Ferenc József osztrák császár. A Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda[2][3] és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Négy esztendő múltán már bevonulhatott kazamatáiba az osztrák katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része sohasem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül Komárom városa körül készítette el az „utolsó védőbástyát”. A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében.
A gyűlölt osztrák erőd az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel elvesztette hadászati célját, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki falai mögül. Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a második világháborúban, Budapest 1944–45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védművei, ennek nyomait még napjainkban is jól lehet látni.
„ 3. § Eme adásvevési jogügylet létrejötte esetére a gellérthegyi erőd, továbbá az Ujépület telkének szabályozása folytán nyilvános utczákra és terekre eső területek minden ellenérték szolgáltatása nélkül, ingyen mennek át Budapest székesfőváros közönségének tulajdonába; de kikötendő, hogy a székesfőváros az uj laktanyákhoz szükséges telkek közül azokat, a melyek fővárosi tulajdont képeznek, a leltári becsérték ellenében bocsátja át az állam tulajdonába, továbbá, hogy a gellérthegyi erődöt lebontatja s a Gellérthegyen szükség esetén katonai megfigyelő- és táviró állomás létesitését minden ellenszolgáltatás nélkül megengedni tartozik. ”
– 1894. évi XX. törvénycikk a székes fővárosi Ujépület, a Károly-, József- és Flórián-laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesitéséről.
A Citadella és néhány budai laktanya átadásáért cserébe a főváros jelentős külterületi ingatlanok tulajdonáról mondott le a bécsi hadügyi tárca javára.[6] Ekkor a falát egy részen jelképesen megbontották, jelezvén, hogy katonai szerepe megszűnik. Az 1960-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepet szántak neki, ezért átalakították: szállót és vendéglőt nyitottak benne. Vonzerejét elsősorban a falairól nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti.
Az erőd keleti, városra néző fala tövében áll a Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása. A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el és átszállították a budatétényi Memento Parkba.
Hasznosítás
A monumentális Citadella erődje 2014 óta elhagyatott, zárva van. Tetején több rádióadó sugározza adását. Vastag falai között étterem és szálloda üzemelt a közelmúltig. Korábban a hadtörténelem iránt érdeklődők megnézhették a kazamatáiban berendezett, 1944-es ostromra emlékeztető háborús panoptikumot. A békésebb korszakra emlékeztetett a Budapest anno című fotókiállítás, amely felidézi a rohamosan fejlődő nagyváros képeit a XIX. század végéig.
A Citadella tövében szabadtéri kiállításként látható volt néhány szovjet fegyver.
Jelenleg a Citadella pályázatok elfogadása és felújítások vannak napirenden, így nem látogatható.
Forrás:Wikipédia
HelyiVilága Magazin ajánló

ÚJ HÓBORT: NEM VÉLETLEN TERJEDNEK A TERMÉSZETES MEDENCÉK!
Nagyvilág, Érdekességek

A karcagi kórház újszülöttei a legcukibb Mikulások
Cukiságok, Babáink

A HIMALÁJA LEGSZEBB TÚRÁJA, AZ EVEREST TREK
Nagyvilág, Érdekességek

Hogyan tervezzünk családi nyári vakációt Magyarországon?
Utazás, Tippek

Papírművészet: Bemutatja Kecskemét
Nagyvilág, Érdekességek

Szokások, amelyek egészséggel áldanak meg
Egészség, Megelőzés

Mi az a reformkonyha?
Életmód, Élet

Tények és mítoszok a gyerekek alvásáról
Életmód, Élet

Nap képe: Festői napkelte Mártélynál
Helyi történetek, Helyi történetek
Helyi látnivalók

A Tagore-sétány
Veszprém megye, Balatonfüred

Városháza
Tolna megye, Tolna

Honvédelmi Emlékpark, Nyírtelek
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyírtelek

Szabadkai Tibor magánarborétuma
Somogy megye, Kadarkút

Látkép
Komárom-Esztergom megye, Esztergom

Kilátóból
Komárom-Esztergom megye, Esztergom

J. Haydn Emlékszoba, Helytörténeti Kiállítás
Győr-Moson-Sopron megye, Fertőd

Veres Péter Emlékház
Hajdú-Bihar megye, Balmazújváros

Köztéri szobor
Fejér megye, Aba
Helyi Programok / események

Tajtékos ég
Programok

Szabadidő
Programok

GYÖNGYÖK Mátra Művelődési Központ
Programok

CSENGŐ-BONGÓ: ÁRGYÉLUS KIRÁLYFI 2020. január 21. kedd 14:00
Programok

MOM Sport Uszoda és Sportközpont
Programok

Kölyök Szilveszter 2019
Programok

Veteránjármű Találkozó Szeged
Programok

Jótékonysági Edzés Lénáért
Programok

Farsangolás kisvasúttal
Programok
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók

Country Tanya Vendéglő
Pest megye, Budakalász

II. sz. Óvoda
Békés megye, Elek

Fogorvosok
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nagyecsed

Lurkó Bölcsőde
Pest megye, Albertirsa

BKK Hév menetrendek
Pest megye, Szigetszentmiklós

Petőfi Sándor Általános iskola
Komárom-Esztergom megye, Komárom

Kazinczy Ferenc Múzeum
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Sátoraljaújhely

Kispesti Logopédiai Szakszolgálat
Budapest, 19. kerület

Péceli Református Egyházközség
Pest megye, Pécel