Település:
Budapest, 11. kerület
Citadella
1118. Budapest, Gellért-hegy Citadella stny.
Citadella (Budapest)
A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodó. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
Citadella
Világörökség
Ország
Magyarország
Kulturális helyszín
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 13″, k. h. 19° 02′ 47″
Etimológia
A citadella olasz szó fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt.
Történelem
A Citadella erődjét az 1854-es létesítésekor, egy ókori eraviszkusz településre, az oppidum maradványaira építették rá, amelyek ezért jórészt megsemmisültek.
A 220 méter hosszú, 12–16 méteres falmagasságú erődöt Julius Jacob von Haynau építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták.
Buda török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat építettek a törökök. 1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült a helyén. Az Uraniaét (avagy Csillagdát) három európai uralkodó I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király, valamint III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében 1815-ben avatták fel, akik a napóleoni háborúkat lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra.
Buda várának 1849-es ostrománál a magyar honvédsereg katonái az ostromágyúkat a Gellért hegyen, az egyetemi Csillagda épületének közelében állították fel, bár erről a csillagda munkatársai megpróbálták lebeszélni a honvédeket. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották.
Az ostrom tapasztalatai után, a gyászos emlékű Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni Pest–Buda köré – célja a külső ellenség visszaverése és a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezése. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megalapozni Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben. A munkálatok költségeire kétszázezer forintot rendelt Ferenc József osztrák császár. A Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda[2][3] és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Négy esztendő múltán már bevonulhatott kazamatáiba az osztrák katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része sohasem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül Komárom városa körül készítette el az „utolsó védőbástyát”. A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében.
A gyűlölt osztrák erőd az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel elvesztette hadászati célját, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki falai mögül. Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a második világháborúban, Budapest 1944–45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védművei, ennek nyomait még napjainkban is jól lehet látni.
„ 3. § Eme adásvevési jogügylet létrejötte esetére a gellérthegyi erőd, továbbá az Ujépület telkének szabályozása folytán nyilvános utczákra és terekre eső területek minden ellenérték szolgáltatása nélkül, ingyen mennek át Budapest székesfőváros közönségének tulajdonába; de kikötendő, hogy a székesfőváros az uj laktanyákhoz szükséges telkek közül azokat, a melyek fővárosi tulajdont képeznek, a leltári becsérték ellenében bocsátja át az állam tulajdonába, továbbá, hogy a gellérthegyi erődöt lebontatja s a Gellérthegyen szükség esetén katonai megfigyelő- és táviró állomás létesitését minden ellenszolgáltatás nélkül megengedni tartozik. ”
– 1894. évi XX. törvénycikk a székes fővárosi Ujépület, a Károly-, József- és Flórián-laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesitéséről.
A Citadella és néhány budai laktanya átadásáért cserébe a főváros jelentős külterületi ingatlanok tulajdonáról mondott le a bécsi hadügyi tárca javára.[6] Ekkor a falát egy részen jelképesen megbontották, jelezvén, hogy katonai szerepe megszűnik. Az 1960-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepet szántak neki, ezért átalakították: szállót és vendéglőt nyitottak benne. Vonzerejét elsősorban a falairól nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti.
Az erőd keleti, városra néző fala tövében áll a Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása. A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el és átszállították a budatétényi Memento Parkba.
Hasznosítás
A monumentális Citadella erődje 2014 óta elhagyatott, zárva van. Tetején több rádióadó sugározza adását. Vastag falai között étterem és szálloda üzemelt a közelmúltig. Korábban a hadtörténelem iránt érdeklődők megnézhették a kazamatáiban berendezett, 1944-es ostromra emlékeztető háborús panoptikumot. A békésebb korszakra emlékeztetett a Budapest anno című fotókiállítás, amely felidézi a rohamosan fejlődő nagyváros képeit a XIX. század végéig.
A Citadella tövében szabadtéri kiállításként látható volt néhány szovjet fegyver.
Jelenleg a Citadella pályázatok elfogadása és felújítások vannak napirenden, így nem látogatható.
Forrás:Wikipédia
HelyiVilága Magazin ajánló
Gyógyító kövek
Helyi történetek, Helyi történetek
Az év esküvője
Nagyvilág, Érdekességek
Hidegtál
Receptek, Előétel receptek
Fehér gólya
Cukiságok, Állati cukiságok
Sasvári Sándor színművész-énekesnek a génjeiben van a lovak és a zene szeretete
Életmód, Sport, fittness
Lovasszánozás az Aranyos völgyében
Utazás, Élmények, beszámolók
Sötétkapu
Helyi történetek, Helyi történetek
Vár története
Helyi történetek, Helyi történetek
Addig menj haza!
Helyi történetek, Helyi történetek
Helyi látnivalók
Savoyai-kastély - Ráckeve
Pest megye, Szigethalom
Tildy Zoltán mellszobra
Békés megye, Szeghalom
Pacsai városkép
Zala megye, Pacsa
Nepomuki Szent János szobrok
Pest megye, Sülysáp
ll.Rákóczi Ferenc szobor
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Tokaj
Álló nőalak
Veszprém megye, Zirc
Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővéreinek temploma, üveg diadalív,
Baranya megye, Kozármisleny
Múemlékek Gyomaendrőd
Békés megye, Gyomaendrőd
Viziváros
Komárom-Esztergom megye, Esztergom
Helyi Programok / események
Foltvarró Kiállítás Tiszaföldváron
Programok
Filmharmónia koncert
Programok
Mosonmagyaróvár turizmusa
Programok
Panthera
Programok
Nemzetközi Könyvajándékozás Napja
Programok
Magyar Fürdőkultúra Napja a Harkányi Gyógyfürdőben
Programok
Kadét kaland a Tomori-gimnáziumban
Programok
V. Mikulásfutás Siófokon
Programok
Pillantás a hídról l. előadás 2020. jan. 6. 18:00
Programok
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók
Kispesti Bolyai János Általános Iskola
Budapest, 19. kerület
Karácsonyi Adománygyűjtés December 15-ig, Domaszék
Csongrád megye, Domaszék
Lakiteleki Találkozó
Bács-Kiskun megye, Lakitelek
Tiszafüredi Termál és Strandfürdő
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Tiszafüred
Vásárcsarnok és Piac
Nógrád megye, Salgótarján
Belenus Thermalhotel Superior 3 csillagos szálloda
Zala megye, Zalakaros
Club 471 Étterem és Kávézó
Hajdú-Bihar megye, Hajdúsámson
Elektrotechnikai Múzeum
Budapest, 7. kerület
Északnyugat Magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Zirc Autóbusz Állomás
Veszprém megye, Zirc