Németh Kálmán Emlékház Cím: Fót, Béke út 31. Telefon: 27/358-130 Mob.: +36-70-331-9236 E-mail: nkemlekhaz@gmail.com Nyitva tartás: Március 1-től október 31-ig : kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat 10-18 óra November 1-től február 28-ig: kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat 10-14 óra

Németh Kálmán (1903-1979) szobrászművész gyűjteményét, házát, kertjét, Fót városának ajándékozta.

Podolinban született. Nagyapja asztalos műhelyében ismerkedett meg a fával. Szakiskoláit Iglón végezte. Diákéveiben túristavezetést vállalt a Magas-Tátrában. Művészetét a szepességi templomok faszobrai, reneszánsz oltárai és a Tátra faóriásai ihlették. A család 1920-ban a csehek által megszállt Iglóról Ceglédre menekült. 1922-ben vásárolták Fót kisalagi részén a jelenlegi kúriát, ahol a fenyves az otthont idézte.

1926-ban a Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett. Sidló Ferencnél és Bory Jenőnél szobrászatot tanult. Állás és munka nélkül, akkoriban kezdett néha tragikus, néha szatírikus erejű műveket, feliratokat faragni. Mindez önéletrajz, kortörténet és életfilozófia.

1939-ben besorozták katonának. Megtapasztalta a háború és a hadifogság összes borzalmát. 1946-ban 75%-os rokkantként tért haza.
1947-ben a Szépművészeti Múzeum megbízta a középkori és barokk szobrok restaurálásával, melyek a háború alatt súlyos károkat szenvedtek. Ennek során számos hamisítást derített ki, ugyanakkor néhány ismeretlen eredeti alkotást is felfedezett. Megmentette az enyészettől a GARAMSZENTBENE-DEKI ÚRKOPORSÓT, a ZALASZENTGRÓTI- és a TOPORCZI MADONNÁT, a nyírbátori minorita templom KRUCSAY-OLTÁRÁT.

Próbálta menteni mindazt, ami a magyar vonatkozású kultúrával összefügg. Nemzedéke nagyjai közül több szoborportrét is mintázott: Zajti Ferenc, Lyka Károly, Szabó Dezső. Kora előrehaladtával iskolát hozott létre a jövő restaurátorainak (1962-65). Az alkut nem ismerő embersége az oka, hogy kevés kiállításon mutathatta be műveit. 1965 novemberében az Iparművészeti Múzeumban létrehozott gyűjteményes kiállítása a legjelentősebb.

1966-ban nyugdíjazták.

Kisalagi házát élő múzeummá varázsolta, faliképekkel és szobrokkal díszítette szobáit. Faragványaiba belekomponálta az évgyűrűket, a görcsöket, a cincér járatait. Tiszteletben tartotta a fa szépségét. A saját keze által faragott ülőbútora, asztala, szekrénye, ajtaja is része az állandó kiállításnak.

Gondolati kifejezéséhez gyakran a Bibliából merített témát. Szinte minden művében valami csöndes tragédia rejlik, tiltakozása a rossz, a hamis, a becstelen ellen. 

Forrás: fot.hu