A Sas-hegy Budapesten található, 266 méter magas magaslat. A terület egy része Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület néven 1958-tól természetvédelem alatt áll. A tanösvény csak szakvezetéssel látogatható.

 

Sas-hegy

Magasság

266 m

Hegység

Budai-hegység

Elhelyezkedése

Pozíció a Budai-hegység térképén

é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 00′ 59″

 

 

Fekvése

Budapest XI. kerületének és Budapest XII. kerületének határán, a Széchenyi-hegytől keletre, a Gellért-hegytől délnyugatra, a Sasadnak nevezett városrész peremén található. Főútja a Hegyalja út, a természetvédelmi terület bejáratát erről letérve a Korompai utca – Tájék utca útvonalon lehet megközelíteni.

 

Leírása

Három csúcsú hegy. Meredek, sziklás, részben kopár felszínű.

 

A Sas-hegy állatvilága és Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület.

 

A dolomit sziklacsúcs jellegzetes társulása a dolomitsziklagyep, amely a Budai-hegységben gyakori, de ritka és védett növény- és állatfajoknak ad otthont. A hegy, különleges mikroklímája miatt maradványfajok és bennszülött fajok fennmaradását tette lehetővé. Állatvilágából a pannon gyík és a bikapók, növényvilágából a nőszirom, a budai nyúlfarkfű, a magyar gurgolya, a Szent István-szegfű, a Sadler-imola és a csikófark emelkedik ki. A kutatók 173 pókfajt azonosítottak a hegyen, amelyek közül négy az egész világon csak itt honos.

 

Geológiája

A Sas-hegy dolomitos kőzetébe épült a budai márga, amelynek térfogata a vízfelvétellel együtt változik.

 

A hegy lassan csúszik délre a ráépített házakkal együtt, amelyeknek a falai a talaj tulajdonságai miatt gyakran megrepedeznek. A talaj mozgásához valószínűleg az is hozzájárul, hogy a természetes lefolyó árkokból az idők során feltöltéssel utak keletkeztek, ilyen például a Sasadi út egy része, vagy a sasadi határban az őszibarackos kertek egyszerű betemetésével, buldózeres talajegyengetés és feltöltés után megépített gazdagréti lakótelep.

 

Lakossága

Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint a Sashegy lakossága 9030 fő volt, ebből 7969 a XI., 1061 fő a XII. kerületi részen lakott.

 

Oktatás

A Sas-hegy XII. kerületi oldalán működik az Arany János Általános Iskola és Gimnázium, a XI. kerületi oldalon a Farkasréti Általános Iskola.

 

Obszervatórium

A Sas-hegy meredek lejtőjén, az Arany János iskola közelében egy föld alatti alagútban működik 1966-tól a budapesti földrengésjelző obszervatórium (az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete részeként). Az alagutat a második világháború alatt építették katonai célokra, Budapest légvédelme irányításának részét képezte, de a polgári lakosság is használhatta légoltalmi óvóhelyként. A magasabbik csúcson légvédelmi üteg kiépített állása volt, melynek romjai még ma is látszanak.

 

Megközelítése

autóval: ingyenesen parkolhatunk a Látogatóközpont előtt

tömegközlekedés: busz: 8E, 908-as éjszakai busz Korompai utcai megállóhelyétől kb. 500 métert kell felsétálni a Látogatóközpontig

A XI. kerület szélén magasodó, kopárnak tűnő Sas-hegyről sokan nem is tudják, milyen egyedi, izgalmas és lenyűgöző pontja a fővárosnak. A hegy oldalában kialakított tanösvényen végigsétálva szinte elfelejtjük, hogy valójában egy nyüzsgő nagyváros vesz körbe minket. Szerencsére erre csak a mindenhonnan elénk táruló szemkápráztató panoráma emlékeztet: egész Buda a lábunk alatt terül el. A tanösvény és a kilátó azonban csak nyitvatartási időben, belépődíj ellenében látogatható.

A Sas-hegy védett területén lévő látogatóközpont elé érkezve 4-5 parkolóhelyet találunk a biciklitároló közelében. A bejárat mellett ismertető táblát látunk, amit hallgatva megtudhatjuk, hogy miért különleges a Sas-hegy, mit láthatunk itt és az alapvető látogatói információkat is megszerezhetjük. Innen sétálunk át a pannon gyíkokkal díszített kapun, ahonnan néhány lépcső vezet fel a 2008-ban felújított látogatóközpontba.

 

Látogatóközpont

 

Az épületben színes képek, falba rejtett tárolók, ablakok mögé bújtatott leírások szórakoztatják a látogatókat. A gyerekeknek kis sámlit is biztosítottak, így ők is megtapasztalhatnak mindent, amit a felnőttek. A látogatóközpont alsó szintjén kapott helyet a Sólyomszem játék, aminek segítségével megtapasztalhatjuk, hogy mit lát a hegy fölött repülő vörös vércse. Ugyanitt két rövidfilmet is megnézhetünk, amelyek megismertetnek minket a hegy történetével és jellegzetes élővilágával. Az épület felső szintjéről szép kilátás nyílik a kilátóra és a környező vidékre. Ezen a szinten rendszeresen tartanak előadásokat, illetve születésnapi rendezvényeknek is helyet ad az üvegfalú építmény. A látogatóközpontnál nyaranta kisállat bemutatókon is részt vehetünk, ahol testközelből találkozhatunk görénnyel, borzzal, nyesttel. Emellett csillagsétákat is indítanak a Sas-hegyen.

 

Az épületbe lépve mosolygós szakvezetők várnak ránk és miközben megváltjuk jegyünket a tanösvényen vezető túrára, már lelkesen mesélni is kezdenek a Sas-hegyről. Az óránként induló, nagyjából 850 méter hosszú tanösvényt egyszerű utcai cipőben, gyerekkel és nagyszülőkkel együtt 50 perc alatt végig lehet járni. A tanösvényen csak szakvezető kíséretében járhatunk, aminek több oka is van: a keskeny, kavicsos ösvény meredek sziklafalak mellett vezet el, ahol nem árt, ha van egy vezetőnk, emellett olyan védett növények borítják a hegyet, amiket mindenképpen védeni kell a hozzá nem értő kezek elől. Persze nem csak emiatt jó, hogy van velünk egy vezető, hanem azért is, mert olyan érdekes természeti jelenségekre hívják fel a figyelmünket, amiket aligha vennénk észre, ha egymagunk járjuk az ösvényt. A szakvezetők pedig ezen kívül olyan történeteket is ismernek, amikkel még varázslatosabbá tehetik az amúgy is izgalmas túrát.

 

A tanösvény első megállópontján jól értelmezhető ábrák segítségével ismertetik a betartandó szabályokat, majd egy ivókúthoz érünk, ahol napsütéses időben fali gyíkok szoktak napozni. A követező két megállóhely is a gyíkokhoz kapcsolódik: két szabadtéri terráriumot alakítottak ki a tanösvény mentén. Az elsőben zöld gyíkok kaptak otthont, amik szép időben általában a fatörzseken napozva pihennek, így a látogatók megcsodálhatják a barnás-zöldes nőstényeket a kék-zöld-barna színű, díszesebb hímek társaságában. A második kültéri bemutatóban sokáig egy pannon gyík lakott, ám az állat nem érezte jól magát bezárva, ezért 2017-ben valószínűleg fali gyíkokat költöztetnek a terráriumba. Az ismertető tábla jóvoltából azért megnézhetjük a terület címerállatát, az apró termetű pannon gyíkot. Ezt a gyíkfajt Kitaibel Pál magyar botanikus a Sas-hegyen fedezte fel, cserébe az latin nevében megőrizte a természettudós nevét (Ablepharus kitaibelii).

a Sas-hegy pannon gyíkokkal díszített bejárata látszódik.

Ezt követően válik el a tanösvény útvonala a kilátóhoz vezető úttól. Az illetéktelenek elől korláttal elválasztott ösvény egy régi katonai bunker mellett halad el, ahol megismerjük Józsi, a két méteres haragos sikló történetét, akinek téli alvóhelye volt a bunker. Józsit egy ideje nem látták, de leszármazottai ma benépesítik a Sas-hegyet. Útközben a szakvezető megmutat nekünk néhány növényt, például a kiirthatatlan orgonát, a dudoros törzsű molyhos tölgyet, a piros bogyójú sóskaborbolyát, az egybibés galagonyát és az ostormén bangitát.

 

A Sas-hegy egyik legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy a viszonylag kis területen két teljesen eltérő mikroklíma figyelhető meg: a déli oldal mediterrán, az északi ezzel szemben magashegységi. A déli oldal közepére érve hőmérőn figyelhetjük meg a melegebb oldal hőmérsékletét, ami általában legalább 5 °C-kal többet mutat, mint az északi oldal hőmérője. Ennek oka a fehér dolomitsziklákban rejlik, amelyek összegyűjtik és visszaverik a fényt. A mélybe tekintve érdekes sziklát figyelhetünk meg, amit ha sokáig nézünk, egy bozontos fej profilja rajzolódik ki benne, ez a Beethoven-szikla. A hegy déli részén leginkább kopár dolomitsziklákat találunk, amin növényzet csak foltokban látható. Ennek az oldalnak az egyik kis túlélő növénye a magyar gurgolya, ami kifejezetten szereti a dolomit sziklás környezetet. Szintén itt figyelhető meg a kissé jelentéktelen kinézetű, de fokozottan védett csikófark, amelynek érdekessége, hogy a Sas-hegyen csak hímnemű növényeket, a Gellért-hegyen pedig csak nőnemű csikófarkakat láthatunk. A csikófarkak távszerelmének beteljesedése a kedvező széljárásra van bízva: ha a szél nem fújja magvaikat egymás felé, nem nőnek kis csikófarkak.

 

a Sas-hegy kopárabb, déli oldala

a hegy déli oldalának egy szakaszán kis fahidak vezetnek 

a Beethoven-szikla az őszi lombkoronák előtt 

a hegy déli oldalán növő csikófark 

Gellért-hegy a Sas-hegyről nézve

Az ösvényt követve a Sas-hegy keleti kiugrójához érkezünk, ami kilátóhelyként szolgált a mai kilátópont megépítése előtt. Az elénk táruló látvány elképesztő: lábunk alatt hever a Kis-Gellért-hegy, a hegy aljába épített villák teteje húzódik alattunk, és Buda legtöbb része már innen szemügyre vehető, pedig még nem is értünk fel a csúcsra! Tekintetünket azért ne vessük túl messzire, hiszen ha jobban megnézzük a hegy oldalát, egy újabb izgalmas formájú sziklát látunk. Ezt könnyebb felismerni, mint néhány perce a zeneszerző mellszobrát: ez a város felé igyekvő állat-forma a Medve-szikla nevet viseli.

 

Kis-Gellért-hegy 

a hegy keleti részén is keskeny ösvény vezet 

Medve-szikla a Sas-hegy keleti oldalán, háttérben a Dorottya Udvarral 

a BAH-csomópont a tanösvényről nézve

Az északi részen vezető úton felpillantva egy régi szellőzőnyílást láthatunk, ami egy négykézláb végigmászható csőben vezet le a tanösvénytől lentebb lévő épületig, amiről kiderül, hogy az MTA szeizmológiai obszervatóriuma működik benne, saját földrengésmérő műszerrel. A hegy északi oldala növényekben gazdag, jellegzetessége a budai nyúlfarkfű, amely hazánkban szinte csak a Sas-hegyen található meg. Az itt elhelyezett hőmérő általában pár fokkal mutat kevesebbet, mint déli párja, de volt rá példa, hogy 15-20 °C különbséget jelzett a két hőmérő ugyanabban az időben. Szemkápráztató panorámával bíró szerpentines útszakasz után a tanösvény végére érünk, vissza a Látogatóközponthoz. Innen kőburkolatos, kerekesszékkel és babakocsival is használható út vezet fel a kilátóhoz.

 

Mielőtt felérnénk a kilátóhoz, a 2012-ben állított Sasfa hívja fel magára a figyelmünket. A fából faragott szobor aljában elhelyezett tábla a hegy nevére vonatkozó legendát meséli el, amely szerint 1686 szeptemberében, amikor Buda várát sikerült visszafoglalni a törököktől, az örömünnepen erről a hegyről sasok, a szabadság madarai szálltak a Budai Vár felé, ezért kapta a Sas-hegy nevet. A több méter magas szobor ennek a legendának állít emléket, valamint a hegy fölött vadászó ragadozómadaraknak is pihenőhelyet ad.

 

 

Nyitva tartás

 

Február 27. – november 1.

Kedd, péntek, hétvége, valamint ünnepnapokon: 10-18 óráig

Vezetett tanösvény látogatás:

 

Szombaton és vasárnap 11-17 óráig óránként

Kedden, pénteken és ünnepnapokon igény szerint

A Sas-hegyi Látogatóközpont hivatalos weboldala: www.dunaipoly.hu/sas-hegyi-latogatokozpont