Település:
Csongrád megye, Mórahalom

Szent László Templom Mórahalom

Az alapkövet 1903 májusában Jászai Géza tette le. A templom gyorsan épült Szeged város kegyuraságának jóvoltából.

SZENT LÁSZLÓ TEMPLOM

Kíváncsiskodó idegenek, vagy fürdőbe készülő vendégek, ha belátogatnak, és egy kicsit elcsendesednek, megérzik templomunk levegőjében az áhítatot és az imát. Emberméretű, de mégis felemelő ez a hely.

20 kilométerre a várostól magasabb domb emelkedik az országút mellett. "Kenyérváró" dombnak hívták. Nevét onnan kapta, hogy a juhászok délidőben ezen a dombon pihentek meg. Innen már messziről lehetett látni, ha a feleség, vagy a gyerek hozta az ebédet. A szájhagyomány szerint az egyik juhász várakozás közben a domb tetejébe szúrta pásztorbotját és azt jövendölte a többieknek: "Möglássátok ide éccő még templomot építenek!" A jóslat 1892 május 16-án valósággá vált. Ekkor nagy ünnepség keretében Szeged-alsóközponton, (ma Mórahalom), Tisza Lajos kormánybiztos sürgetésére, felépült és megalakult a város kihelyezett polgári intézménye, és felavatták a dombon épült kápolnát. - A kápolna felépítését az indokolta, hogy 1891-ben Szeged város, mint kegyúr, a nagy kiterjedésű birtokait felosztotta a könnyebb kormányzás érdekében, kapitányságokra, és elrendelte, hogy ezekben a központokban kápolna is épüljön a vallásos nép összetartására. A lelki igények kielégítését a szegedi Mátyás-téren levő Havasboldogasszony templom ferences szerzeteseire bízta.

Az 1879-es nagy szegedi árvíznek ez is az egyik következménye, egyúttal emlékkápolnának is szánták és a szent Őrzőangyalok tiszteletére szentelték. Szent István óta ez volt az első egyházi épület Szeged-Alsóközponton. Eleinte a szerzetesek, csak vasárnap és ünnepnapokon jöttek ki misézni, de ez kevésnek bizonyult, ezért a Püspök úr Hoschek Vince ferences szerzetest bízta meg a lelkészi szolgálattal és megfelelő lakást is biztosított itt számára. Állomáshelyét 1894 augusztus 10-én foglalta el. Ekkor kezdődött el itt az anyakönyvezés, majd két évvel később temetőt is létesítettek, hogy ne kelljen mindenért Szegedre menni.

A lakosok vallásos buzgósága miatt, a kápolna hamarosan szűknek bizonyult, és már négy ferences atya járta a tanyákat és dolgozott Alsótanyán. 1899 április 13-án Nagypál Kilit atya vette át a lelkészség vezetését, és az ő idejében emelkedett Alsótanya önálló plébániai rangra.

Bálint Sándor néprajzkutatónk szerint Magyarország ezredéves jubileuma itt is megmutatta serkentő hatását. Elhatározták, hogy templomot építenek. Az alapkövet 1903 májusában Jászai Géza tette le. A templom gyorsan épült Szeged város kegyuraságának jóvoltából. Júniusban már a torony-keresztet tették fel és október 15-én Németh József segédpüspök úr, rengeteg hívő részvételével fel is szentelte. Ezt a templomot a Szeged-Alsóvárosiak is a magukénak érezték, hiszen egyre többen költöztek ide közülük is.

Néhány szó a templom védőszentjéről. A kápolnát az "Őrzőangyalok tiszteletére" szentelték, hogy Szeged városát őrizzék az újabb árvíztől. - A templomot viszont Szent László király oltalmába tették. Nem tudjuk kinek az ötlete volt, de még meg van az eredeti oltárkép, ahol Szent László királyt úgy ábrázolják, mint aki katonáinak még a sziklából is vizet fakaszt.

A lelkipásztori teendőket még mindig a ferencesek látták el, Kilit atya után egy évig Boskó Ferenc vezetésével. Aztán kérték a kegyuraságot (Szeged városát), hogy a plébániát tegye a püspökség hatáskörébe, mert itt ők nem tudtak szerzetesi életet élni. Az új plébános 1914-től Barmos györgy, majd őt követte Dr. Balogh István, aki Árnyas Gyulának adta át a plébániát. Utánuk következtek Winkler József, Orosz Lőrinc, Fudala István és Perlaki Flórián. Jelenlegi plébánosunk pedig Joó Balázs.