Tokaji borvidék

borvidék a Zempléni-hegység déli lábainál

 

A Tokaji borvidék vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidéke, 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 88 124 hektár. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven.

 

Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj

Világörökség

Szőlőültetvény légifelvételen

Szőlőültetvény légifelvételen

Adatok

Ország

Magyarország

Világörökség-azonosító

1063-001

Típus

Kulturális helyszín

Kritériumok

III, V

Felvétel éve

2002

Elhelyezkedése

Tokaji borvidék (Magyarország)Tokaji borvidékTokaji borvidék

Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48°, k. h. 21°

 

A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője.

 

 

A borvidék a Világörökség része

Tokaji borvidék

A régió elhelyezkedése

A régió elhelyezkedése

Adatok

Minőségbesorolási kategória

I. II. osztályú szőlőkataszter

Besorolás éve

1737

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Borrégió

Tokaji borrégió

Éghajlat

kontinentális

Talajösszetevők

vulkanikus tufán kialakult fekete nyiroktalaj

Régió területe

6202 hektár km²

Szőlőfajták

furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, zéta, kövérszőlő, kabar

Érési időszak

szeptember, október

Bortermelés

tokaji aszú, tokaji szamorodni

Elhelyezkedése

Tokaji (Magyarország)

Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 09′, k. h. 21° 21′

 

A Tokaji borvidék 87 km hosszúságban és 3-4 km szélességben foglal helyet 5500 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 27 település határában.

 

A borvidék kontinentális éghajlatú. A legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet (andezit, riolit, s ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró, minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők. A löszösebb talajú részek (pl. Kopasz-hegy), az alacsonyabb savtartalom miatt, a lágyabb karakterű boroknak kedvez, ezen dűlők alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az aszúsodást, vagyis nemes rothadást előidéző Botrytis cinerea penészgomba nem csak Tokaj-Hegyaljára jellemző, több más borvidéken megtalálható (Arad-hegyalja, Mór). Azonban a termőhely, a különleges mikroklíma, a környező folyók (Bodrog, Tisza) és a megfelelő szőlőfajta (furmint, hárslevelű, sárga muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar) egymásra találásának eredményeképpen itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás. A borvidék riolittufába vájt pincerendszerének jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész, a Cladosporium cellare, ami viszont (a Botrytis cinerea-val ellentétben) a világon csak itt, és a Rajnai borpincékben fordul elő. Ez a gomba a tokaji borok minőségének biztosításában fontos szerepet játszik, a tevékenysége révén alakul ki az aszúbor sajátos, friss kenyérre emlékeztető íze, illata, zamata, sötét aranysárga színe.

 

Elnevezése

A Tokaj-Hegyalja elnevezés Tokaj városáról és az eredetileg csak Hegyalja nevű környező vidékről kapta a nevét. A magyar Hegyalja elnevezést már a 16. században használták. A térség latin Districtus Submontaneus, azaz „Hegyaljai Kerület” neve később közigazgatási beosztásként is feltűnt.

 

Tokaj várát a 16–17. században X Európa-szerte ismerték, ezért a külföldi borkereskedők a „tokaji bort” keresték az egész Hegyalján, és a vidék Európa-szerte mint „Tokaj hegyvidéke” (latinul: Montium vitiferorum Tokaiensis, németül: Tokayer Gebürg vagy Tokajer Wein-Gebürg) néven vált ismertté. Ez lassanként a magyarországi szóhasználatban is polgárjogot kapott, és a területet a 18. századtól kezdve Tokaj-Hegyaljának kezdték nevezni, a hivatalos Hegyalja név mellett. Ez utóbbit csak a 20. század elejétől váltotta fel hivatalosan is a Tokaj-Hegyalja név.

 

Történelem

 

Hegyaljai táj

Hogy Tokaj környékének (Hegyalja) déli lejtőit kik ültették be szőlővel először, azt ma már biztonsággal megállapítani nem lehet. Annyi azonban bizonyos, hogy már a honfoglalás előtt is volt itt szőlőművelés.

 

A tatárjárás után az országba IV. Béla király hívott be olasz szőlőműveseket, akik Olaszi (Bodrogolaszi), Sárospatak és Liszka (Olaszliszka) községekben telepedtek le. Ők, az olasz vincellérek voltak azok, akik megvetették a hegyvidék világhírének alapjait, magukkal hozva délebbre fekvő hazájuk jeles szőlőfajtáit, s a fejlettebb kultúrájukat. Bizonyított az is, hogy a legjelesebb hegyaljai szőlőfajta, a furmint is latin, illetve olasz eredetű („mea nec Falernae temperant vites, neque Formiani pocula colles” [Horatius]).

 

Az aszúkészítés hirtelen megjelenése, valamint szőlőfajták átvétele arra utalnak, hogy a mohácsi vész után a Szerémi borvidékről is érkeztek onnan elmenekült szakemberek.

 

A tokaji borok

Az alapborok mellett az aszúszemekkel kevert „élő” fürtök együtt feldolgozása révén készül a szamorodni, illetve évszázados technológia alkalmazásával a tájegység legfontosabb bora, az aszú. A tokaji borok a nemespenésszel borított falú, sokszor több száz méteres pincelabirintusokban elhelyezett fahordókban érlelődnek. A legjobb minőségű tokaji borokat Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád és Tállya községek környékén készítik.

 

A tokaji bor kitűnőségét a Hegyalja talajának és éghajlatának sajátos együtthatása alakította ki. Ezt az is bizonyítja, hogy számos délibb fekvésű hegyvidéken kísérleteztek a tokaji szőlőfajták termelésével, azokat teljesen hegyaljai módon kezelték, az ott termelt borok mégis messze elmaradtak a hegyaljai borok mögött, de még fajtajellegük is teljesen elütő volt.

 

Hogy miként fejti ki a talaj és az éghajlat itt Hegyalján e páratlan átalakító képességét szőlőfajtáinkra, sőt az idegenből a Hegyaljára importált fajtákra is, erre többféle magyarázat is született. Egyesek szerint a Hegyalja trachyt-rhyolit málladék talaja a szőlő zamatanyagának képzéséhez kiválóbb mennyiségben szolgáltatja a megfelelő anyagokat, míg mások inkább éghajlati sajátosságokkal magyarázták a hegyaljai szőlő nagy cukortartalmát, s az abból sajtolt bor finomságát. Valószínű azonban, hogy a két tényező együttes hatásának köszönhető, vagyis mindkettő nélkülözhetetlen:

 

A trachyt kőzetekből képződött talajféleségek a növényi tápanyagokon kívül előnyös fizikai tulajdonságukkal szolgálják a szőlőkultúrát, nagyfokú hőelnyelő képességüknél fogva nemcsak hamarabb melegszenek fel, mint más talajok, hanem a szőlő érési időszakában naplemente után is sokáig megtartják a meleget.

Az éghajlat sajátossága főleg érés tekintetében érvényesül; forró nyár, szép egyenletes ősz, a nappal gyakori kánikulaszerű hőség, s később – októberben a deres hajnalokat követő verőfényes nappalok, s főleg, ha mindez kellő esőzésekkel váltakozik; beáll az aszúképződés, a hegyaljai szőlőérés koronája.

A Tokaji borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort – palackozott borok kivételével – behozni nem szabad. Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei fokozott védelemben részesülnek.

 

 

 

Tokaji aszú

Tokaj a legnevezetesebb, világszerte ismert borvidékünk. Bár a szőlészetnek és borászatnak évezredes hagyományai vannak e térségben, világhíre azonban csak 17. században emelkedett, amikor a kései szüret és borkészítési eljárás eredményeként híressé vált a borvidék rangos borkülönlegessége, a tokaji aszú. Az aszú a tokaji bor koronája, mely 8-10 éves korában éri el palackképességét.

 

A régi feljegyzések szerint az aszúbor készítését a 17. században Szepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, majd később bényei (Erdőbénye) prédikátor találta fel, aki a fejedelemasszony újhelyi (Sátoraljaújhely) Oremus szőlőjének terméséből készítette az első nektárt, s azzal mint húsvéti borral, lepte meg úrnőjét. E történeti adat hitelességét Kazinczy Ferenc feljegyzése erősíti meg, aki Kazinczy Pétert, a fejedelemasszony jószágigazgatóját nevezte meg az említett feljegyzésben a történelmi adat forrásául.

 

Zelenák István, Tokaj történésze azonban rátalált egy iratra, amely bizonyítja, hogy már jóval Szepsi Laczkó Máté előtt is ismerték az aszú bort. Garai Máté 1571-ben halt meg, és örökösödési levelében említést tesz több hordónyi „Asszú Szőlő Bor”-ról. Így az eddigi források szerint feltehető, hogy a Garaiak készítették az első ismert aszú bort.

 

Amikor XIV. Lajos megkóstolta a tokaji bort, a „le vin des rois et le roi des vins” elnevezéssel illette, ami latinul vált ismertté: „vinum regum, rex vinorum” (ejtése: vínum régum, réx vinórum), azaz „királyok bora, borok királya”.

 

A tokaji máslás

A tokaji máslás aszú vagy a szamorodninál megmaradt seprőre felöntött mustból készült borféleség.

 

A tokaji bor hírneve

Régi mondás, hogy a tokaji bor a borok királya, és a királyok bora. Ez a felséges magyar borkülönlegesség valóban a legkülönb az elsőrangú magyar borfajták közül, és valóság az is, hogy számos koronás fő asztalának egyik kelléke volt a tokaji palack bor. De nem csupán a királyoké, hanem a művészetek koronázatlan fejedelmeié is.[6]

 

A muzsikusok között Mozartról hírlett, hogy kedvelt italai közé tartozott a Tokaji, sőt szövegírója, Lorenzo da Ponte abbé is a hódolói közé tartozott. Feljegyezték, hogy 1786-ban, amikor a Don Giovanni szövegkönyvét írta, munka közben állandóan ott volt az asztalán egy palack jó tokaji.

 

A nagy német költő Goethe még a Faustba is beleszőtte Tokaj borának hírét. A Faust első részében, Auerbach pincéjében szerepelteti a tokajit. Brandler, a dőzsölő alakok egyike ezt mondja:

 

Brandler:

Megvallom én

A savanyút nem kedvelem

Adj nékem

Egy pohár igazi édes bort.

Mefiszto:

Azonnal kap kegyed

Egy pohár tokajit…

1815-ben Bécsben az ifjú Schubert kezébe került Baumberg bécsi költőnőnek (Batsányi János későbbi feleségének) 1800-ban megjelent verseskötete. Közötte szerepelt az 1795 táján íródott „Lob des Tokayer” (A tokaji bor dicsérete) című bordala, amely annyira megragadta a fiatal zeneköltő fantáziáját, hogy néhány nappal később el is készítette zenei kompozícióját, a Tokaji bordal zenéjét. Gabriele Baumberg költeménye korabeli fordításban így hangzik:

 

„Ó Tokaj, drága nedve

Királyi asztalon

Megnő lantomnak kedve,

Ha csepped ihatom,

Ha vágyom új gyönyörre,

Ha ismét szenvedek,

Te napként fölhevíted,

Félig holt szívemet

„Ó Tokaj, drága nedve

Te felséges barát,

Tőled velőm s a csontom

Erő, tűz járja át.

Új élet kél eremben

Ha iszom cseppjeid,

Nektárod italából

Engem új láng hevít.

„Ó Tokaj, drága nedve

Te királyi ital,

Legyen, mint gondűzőé

A tied ez a dal.

Ha mélyen sújt a bánat,

Deríted kedvemet,

Bátorrá lesz a gyáva,

Ha issza nedvedet…

Gróf Fáy István zenetudós, a pesti Nemzeti Színház zenei életének akkori irányítója 1854-ben levélben kereste meg Rossini mestert, a nagy zeneköltőt, hogy a Nemzeti részére készítsen el egy tetszőleges témájú operát vagy egy balett muzsikáját. (Akkoriban a Nemzeti volt hivatott operákat, balettet is bemutatni, csak később az Operaház megépülését követően vált ketté a komolyzenei és a prózai ág.) Rossini mester akkoriban már visszavonult, és nem teljesítette ezt a felkérést. Kedves levélben közölte mindezt Fáy intendánssal, s írását azzal fejezte be, hogy Magyarországot nagyot szereti, s a tokaji bor soha sem hiányzik asztaláról…

 

 

 

Települései

Pincészetek

Árvay Családi Pincészet családi vállalkozás Árvay János Rátka 17 Az év bortermelője 2003 (Árvay János)

Bene Pincészet Bodrogkeresztúr

Béres Szőlőbirtok és Pincészet Erdőbénye 45

Bodvin Mád

Budaházy- Fekete Kúria Pincészet családi vállalkozás Dávid Rémusz Erdőbénye 15

Demetervin Mád

Dereszla Pincészet Bodrogkeresztúr 60

Disznókő Szőlőbirtok AXA-Millésimes (francia) Mészáros László (birtokigazgató) Mezőzombor 150 Az év pincészete 2005

Dobogó Pincészet Zwack Izabella és Domokos Attila Domokos Attila (borász) Tokaj 5

Evinor Pincészet csaladi pincészet Simkò Sàndor Sárospatak 25

Götz Pincészet családi pincészet Götz István Hercegkút

Gróf Degenfeld Pincészet Tarcal 100

Hímesudvar családi pincészet Várhelyi Péter Tokaj 3

Homoky család pincészete Tállya

Kőporosi és Gomboshegyi pincesor Hercegkút

Kiss István Pincészete (Fitomark-94 Kft.) családi vállalkozás Dr. Kiss István (borász) Tolcsva 35

Kun Lajos pincészete Sárospatak

Mádi Borház Baranyai Béla (borász) Mád

Monte Tokaj Szőlőbirtok és Pincészet Abaújszántó

Patricius Borház Kékessy Dezső, Kékessy Katinka Dr. Molnár Péter (birtokigazgató), Varga István (borászati vezető) Bodrogkisfalud 85 Az év pincészete 2016

Rákóczi Pince Sárospatak

Royal Tokaji Borászat (angol) Mád 107 Az év bortermelője 2012 (Áts Károly)

Sajgó Családi Pincészet Tolcsva

Samuel Tinon családi pincészete Olaszliszka

Szepsy[14] családi vállalkozás Szepsy István Mád 49 Az év bortermelője 2001 (Szepsy István)

Szilágyi Pincészet Szilágyi László Sátoraljaújhely

Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok Michel Reybier (francia) Makai Gergely (borász) Tokaj 55

Tokaj Kereskedőház ZRt. Magyar Állam Áts Károly (főborász) Tolcsva 70 1100 ha területről, 2000 kistermelőtől vásárol fel szőlőt

Tokaj Nobilis Bodrogkeresztúr

Tokaj Oremus Vega Sicilia (spanyol) Bacsó András Tolcsva 115 Az év pincészete 2003

Tokaj Pendits Abaújszántó

Tóth Zoltán Pincészete családi vállalkozás Tóth Zoltán Sátoraljaújhely 40

Varkoly Családi Pincészet Szerencs

Ungvári Pince Sátoraljaújhely

 

Forrás:Wikipédia