A zeneszerző 100. születésnapján, 1981-ben megnyílt, majd 2006-ban jelentősen megújult Bartók Béla Emlékház a legnagyobb magyar zeneszerző utolsó budapesti, egyúttal magyarországi lakhelye. A Bartók család 1932. április 20-tól 1940. október 12-ig élt az eklektikus stílusban épült budai villa falai között.

Az Emlékház elsődleges célja, hogy az eredetihez közeli állapotban bemutassa a zeneszerző lakását, a család és a jogörökös által azóta is féltve őrzött bútorait, zongoráját, megmaradt ruhadarabjait, munkaeszközeit, használati tárgyait.

Bartók otthona értékes néprajzi gyűjtemény is, hiszen fiatal korától folyamatosan gyűjtötte a gazdag ornamentikával díszes faragott népi bútorokat, a népi fazekasság remekeit, a szőtteseket és a népi hangszereket. E saját maga által megteremtett folklorisztikus környezet harmóniában áll zeneszerző népzene ihlette művészetével. A számára egykor kedves tárgyak összessége és a kiállítás gazdag fényképanyaga közelebb hozza a látogatót Bartókhoz, az emberhez.

A Csalán úti villában érezhető szellemiséget Bartók kreativitása, az itt komponált remekművek, a népzenei kutatómunka emlékei és egy kivételes erkölcsi tisztasággal megélt 20. századi alkotópálya kulisszái tartják elevenen.

A Bartók Béla Emlékház célja, hogy múzeumi funkcióján túl is ápolja, bemutassa és népszerűsítse a zeneszerző sokoldalú életművét a hazai és a nemzetközi közönség számára egyaránt. Ennek érdekében alakítjuk ki a Ház koncertprogramját, amelyben Bartók művészetének közvetítése, a kortárs magyar zene népszerűsítése és a fiatal tehetségek felkarolása áll az első helyen.

A Bartók-kultusz érdekében együttműködünk a hazai zenei élet meghatározó intézményeivel, és az Emlékház sajátos adottságainak és küldetésének megfelelő programokkal kapcsolódunk fővárosi, hazai és nemzetközi kulturális rendezvényekhez.

Ismeretterjesztő előadásokat, filmvetítéseket, mesterkurzusokat szervezünk Bartók életművének gondozása érdekében.

Minden korosztályt megszólító ismeretterjesztő tevékenységünkben különös hangsúlyt fektetünk az ifjúság különböző korcsoportjainak megszólítására, Bartók zenéjébe való beavatására gyermekkoncertek, múzeumpedagógiai foglalkozások által.

Ebben a házban Bartók a házigazda. Legfőbb feladatunk, hogy az ide látogatók úgy érezzék, Nála vendégeskedtek.

Farkas Zoltán
igazgató, zenetörténész

A bejárati ajtón belépve balkéz felől Bartók Béla édesanyjának 1903. szeptember 8-án írt levelének márványba vésett részlete fogadja a látogatót, beljebb ruhatárat, egy kis emléktárgyak és zeneművek árusítására alkalmas üzlethelyiséget találunk. Ezek burkolata és berendezése is megújult a felújítás során.

Innen, a hozzátoldott lépcsőházon át juthatunk az első emeletre, ami Bartók idejében az Ő lakóterük első szintje volt. A lépcsőházban a lépcsőkorlátot az eddig ott lévő csúnya és balesetveszélyes korlát helyett egy olyanra cseréltük, ami korban illik a házhoz, és stílusában hasonlít a régi lépcsőház fa korlátjához. Bartók Béla kortársa, Kós Károly tervezte lépcsőkorlát hű mása került a lépcsőházba. De még mielőtt elindulnánk felfelé a lépcsőn, a lépcsőház orsóterében egy kerámiából elkészített Kárpát-medence domborzati térképen Bartók fontosabb népdalgyűjtő helyeivel ismerkedhetünk, a térkép közepéből felfelé kiindulva a nemzeti színű selymeken pedig a III. zongoraverseny kéziratának képei láthatók felfelé haladva csiga szerű sorban; a legtetején a halála előtt odaírt “Vége” felirattal.

A hajdani első lakószinten, 1981-ben, az ott lévő szobák és a lépcsőház összenyitásával koncerttermet alakítottak ki. Ez ugyan eltérés az eredeti állapottól, de egyrészt azért nagyon hasznos, mert az itt megtartott koncertek élővé teszik a házat, másrészt nem is áll messze attól, hogy eredetileg is két zongora állt az ittlévő két szobában, melyeket össze lehetett egy négyszárnyú nagy ajtóval nyitni, és Bartókék itt adtak kis házi koncerteket meghívott vendégeiknek.

A koncerttermet is teljesen felújítottuk. A korábban a mennyezeten lévő, és a Töki református templomból származó kazettás festett mennyezetet visszaadtuk az Iparművészeti Múzeumnak, mivel a háznak sohasem voltak ilyen díszei, másrészt pedig teljesen elrontotta az amúgy sem tökéletes akusztikát. A koncertterem egyetlen igazi díszítő eleme Péreli Zsuzsa külön ide készített gobelinje, valamint a színpadrész felett lévő Nyárádmenti farátétes minta, ami a díszítésen túl az akusztikus tanácsait követve egy kicsit megtöri a sima felületet. A koncertterem technikai berendezései és a stúdió is teljesen új lett.

Innen a lépcsőházon át jutunk egy emelettel feljebb abba a három helyiségbe, ami nagyjából ugyanúgy áll, mint Bartók idejében.

Az első szobában balkéz felé a faragott étkező garnitúra látható, ami egy szinttel lejjebb a mai koncertteremben volt eredetileg. Ez a legszebb teljes garnitúra a bútorok között. Mellette két oldalon két ruhásszekrény a másik oldalon polcok és táltartók sorakoznak.

A második szobában egy kék festésű szekrényből, asztalból és két székből álló bútorgarnitúrát, valamint egy padládából, székekből és asztalból álló ülő sarkot helyeztünk el. Az ajtó mellett két pirosas színű faragott szekrény látható és a hozzá tartozó könyvespolc.

A harmadik szoba, Bartók Béla dolgozószobája, melyben restaurált zongorája, íróasztala, bőrfotelje és székek helyezkednek el, mintha várnák vissza Bartókot a munkához. Az íróasztalon látható fonográfja és írógépe is.

A bővítés eredményeként még egy emeletet mehetünk feljebb, ahol fali és álló vitrinekben tekinthetik meg a látogatók Bartók Béla hagyatékában megmaradt személyesés gyűjtött tárgyait. A kiállítás bővítéseképpen olyan bútorok és tárgyak váltak megcsodálhatóvá, melyek eddig soha nem kerültek a közönség elé, ezzel megpróbálva visszaadni azt a miliőt, ami a házat hajdanán jellemezhette.

A ház felújításakor végzett odaadó munkájáért köszönetet kell mondjak feleségemnek, Virághalmy Ágnes belsőépítész iparművésznek.

A ház felújítása reményt ad számomra arra, hogy az elkövetkező évtizedekben e ház méltó útjelző-köve lehet a magyar zenei életnek, a magyar kultúrának és a Kárpát-medence népeinek békés együttélésének.

Vásárhelyi Gábor – Bartók Béla jogutódja

Forrás: bartokemlekhaz.com