NYAKVÁGÓ CSÁRDA

A Nyakvágó Csárda nevét nemcsak a szájhagyomány őrizte meg, hanem a református egyház 1801-es keresztelési anyakönyve is. A csárdának a mellette elhaladó Pest-Péterváradi postaút miatt igen jelentős forgalma volt. Az itt elmenő fuvarozóknak, kereskedőknek, juhászoknak, pandúroknak, betyároknak és a pusztázó csendbiztosoknak esős, fergeteges időben menedékhelyül, máskor pihenőül szolgált. A csárda Kunszentmiklós város hasznát is nagymértékben növelte.

A csárda jelentősége a pásztorélettel kapcsolatosan főleg abban állott, hogy a régi szilajpásztoroknak itt volt a legjobb, a legalkalmasabb találkozó - és szórakozóhelyük más pásztorokkal. 1792-ben híres mezei tolvajunkat - ki az egész környéket félelemben tartotta - Szőke vulgo Kan István juhász bojtárt itt ölték meg, miután őt zsandárral tűzharcba keveredett és hadnagy pisztolyra kapván a menekülőt keresztül lőtte.

Az 1870-es évektől a pásztor és betyárvilág hanyatlásával párhuzamosan egyre inkább csökkent, majd a vasút megépítése után megfogyatkozott a vásározók, fuvarozók száma és egyre kihaltabb lett a csárda.
1978-ban a Kiskunsági Nemzeti Park átvette, felújította és múzeumnak berendezte. Jelenleg 6 helyiségből áll. Ivó a kármentővel, a kisivó, ahol a csárdatörténeti kiállítás nyert elhelyezést, a konyha, a bérlő lakószobája, a jégverem és az istálló.

Nem látogatható!