A Gödöllő székhelyű Szent István Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén a Gödöllői Agrártudományi Egyetem jogutódjaként.

Története

A Szent István Egyetem (SZIE) a felsőoktatási intézmények integrációs programjának részeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, valamint az Ybl Miklós Műszaki Főiskola szervezeti integrációjával 2000. január 1-jén jött létre.

Az Egyetem struktúrája először 2003-ban módosult, amikor a budai kampusz három kara (volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) kivált, melynek eredményeként 2008 végéig a SZIE hat karral, négy kampuszon működött.

2009. január 1-jei hatállyal a Tessedik Sámuel Főiskola (TSF) Tessedik Sámuel Egyetemi Központ (TEK) néven három karral és egy intézettel beolvadt a SZIE- be.

A 2011-es év további intézményi integrációt tett szükségessé: október 1-jével az Alkalmazott Bölcsészeti Kar beolvadt a Pedagógiai Karba és Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar néven szarvasi központtal működik. A Víz- és Környezetgazdálkodási Kar valamint az Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet pedig a Gazdasági Karba beolvadva Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar néven békéscsabai központtal folytatja tevékenységét.

Az Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar szarvasi telephelyű Pedagógiai Intézete 2014. augusztus 1-jétől a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karaként működik tovább.

Fenntartói döntés alapján az Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar valamint a Tájépítészeti és Településtervezési Kar a Budapesti Corvinus Egyetemből kiválik és a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be 2016. január 1. hatállyal.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának döntése értelmében és a felsőoktatási struktúra átalakításának lépéseként 2016. július 1-től az Állatorvos-tudományi Kar kivált a Szent István Egyetemből és önálló egyetemmé alakult, az ugyancsak távozó jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar pedig az egri Eszterházy Károly Egyetem részeként működik tovább.

A Kormány 1014/2017. (I.12.) Kormányhatározata alapján a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar gyulai telephelyű Egészségtudományi Intézete 2017. február 1. napjától feladat átadás keretében az egyházi fenntartásban lévő Gál Ferenc Főiskola Egészségtudományi Intézeteként működik tovább.

A Szent István Egyetem békéscsabai központú Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kara február elsejétől Agrár- és Gazdaságtudományi Kar névvel, szarvasi székhellyel működik tovább.

A Kormány 1006/2018 (II.1) határozata alapján az Agrár- és Gazdaságtudományi Kar Gazdasági Campusa 2018. február 1-től a Gál Ferenc Főiskola szervezetébe olvadt be.  A karok feladatrendszere, szervezete és működése az utóbbi évtizedben jelentősen módosult, alkalmazkodva a megváltozott társadalmi és gazdasági környezethez.

Látnivalók, nevezetességek

Műemlékek az egyetem területén

 

Kálmán herceg szobra a Szent István Egyetem előtt

A Mag Apotheozisa az egyetem aulájában található dombormű, Amerigo Tot munkája. Az alkotás 150 m² nagyságú, 22 tonna súlyú, melynek első tervei 1971-ben készültek el. A művet 1983. szeptember 5-én adták adták át.

Kálmán herceg szobra egy bronzból készült lovas szobor, mely Róna József alkotása, 1931. szeptember 27-én állították fel a premontrei rendház (jelenleg a Szent István Egyetem főépülete) előtt. Kálmán herceg (1208-1241) a Jászói Monostort bőkezűen támogatta, birtokokat adott számukra. A Jászói monostor jogutóda Trianon után a gödöllői Perjelség lett. A gödöllői rendház létrehozása is részben a Kálmán hercegtől kapott birtokok jövedelméből vált lehetségessé. Erre emlékezve állítotték Kálmán herceg szobrát a premontreiek.

Botanikus kert

Az egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Karának botanikus kertje több, mint 50 éves múltra tekint vissza és mintegy 1200 növényfajnak ad otthont. A kertet 1959-ben kezdték el kiépíteni Hortobágyi Tibor, Koltay Albert és Précsényi István tervei alapján, az Agrártudományi Egyetem és a Földművelésügyi Minisztérium anyagi támogatásával. A kert elsődleges célja az egyetemi növénytani oktatás gyakorlati megalapozása, segítése volt. A kert teljes kiépítése 3 évig tartott.

2009 és 2010 között a botanikus kertben jelentős fejlesztések és rekonstrukciók történtek. A botanikus kert 2008 óta Gödöllő város helyi védettségű természetvédelmi területe.

Mezőgazdasági Eszköz és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum

Az 1987-ben alapított Mezőgazdasági Eszköz és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum restaurált mezőgazdasági eszközöket, működőképes technikatörténeti kuriózumokat és a mezőgazdasági termelés fejlődésének teljes technikatörténetét mutatja be. A múzeum Gödöllőn található, a 6000 m²-es alapterületen fekvő gyűjtemény több, mint 2000 darabos és a legtöbb eszköz még működőképes. Az épületet Tihanyi Judit belső építész és Halmos György vezető építész tervezte, munkájukért a tervezők 1990. március 15-én Ybl Miklós-díjban részesültek.

A jelenleg megtekinthető 6 állandó kiállítás a következő:

1. Az élelemszerzés története két és félmillió éven át
2. Mezőgazdasági eszközök, gépek kialakulása, fejlődése
3. Működő modellek és makettek bemutatója
4. A gőzgép alkalmazása a mezőgazdaságban
5. Szél- és vízi energia a termelés szolgálatában
6. Technikatörténeti összefoglaló kiállítás

Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

A jelenleg mintegy ötezer kötetes könyvtár a szakterület egyetlen nyilvános, tudományos közgyűjteménye Magyarországon. A gyűjtemény fejlesztését Tolnay Sándor kezdte meg, a szakrendszer kidolgozója Nádaskay Béla volt, a katalógust pedig Magyary-Kossa Gyula állította össze. A könyvtárban 140 olvasói hely, egy oktatólabor 10 számítógéppel, és további 6 számítógép fogadja a használókat, valamint a csoportos tanulás segítésére egy csoportszoba is a hallgatók rendelkezésére áll.

Forrás: Wikipedia