Esztergom-Budapest Főszékesegyház megyéhez tartozik

A rómaiak idejében Crumerum. Kézai krónikájában „Nyergedseg” és Nova Villa néven is elôfordul. Zsigmond király koronázási ajándékul az esztergomi érseknek adja. Sokat szenved a török idôben, majd a felszabadítási harcok során is. 1701-ben 289-en lakják, né-met és magyar katolikusok. Plébániája középkori eredetű. Az 1332–37. évi pápai tizedjegy-zék a veszprémi egyházmegye budai fôespereséhez tartozó Nova Villa-nak Saul nevű pap-ját említi. A Lippay Györgytôl 1647-ben elrendelt plébánia-összeírásban Nyergesújfalu az esztergomi székesegyházi fôesperességben szerepel, és van plébánosa. 1700 körül Péliföld-szentkereszt, Lábatlan, Piszke, Mogyorós, Karva, Bajót a filiái, amelyek az idôk folyamán sorra önállósulnak. Régi templomát az 1701. évi visitatio canonica szerint rendbe hozták. Késôbb kétszer leég. Elôször Keresztély Ágost állíttatja helyre, majd az 1747-es, második tűzvész után Mária Terézia szorgalmazta újjáépítését. Így került a műemlék jellegű, ba-rokk templom (532 m2) kapuja fölé az 1770-es évszám és a királynô címere. – A pestis-járvánnyal kapcsolatban 1739-ben emelik a Szent Sebestyén és Szent Rozália kápolnát, az 1863-as tűzvész után pedig a Szentháromság-szobrot. – A templomot 1966-ban renoválják és új liturgikus terét 1976-ban alakítják ki. – Műemlék jellegű az 1779-bôl származó, egyházi tulajdonban levô plébániaház, a sánchegyi kôkereszt és a Szentháromság-kápolna romjai. Az 1919-ben letelepedett szalézi rend magángimnáziumot vezetett 1950-ig. Az angol-kisasszonyok 1920–32 között, az Isteni szeretet leányai pedig 1933–50 között működtek a plébánián. A katolikus iskolában tanított 1903 és 1906 között Harmat Artúr zeneszerző.

Forrás Egyházmegye