Salgótarjáni fogaskerekű vasút

Kategória:
Helyi történetek, Helyi történetek

Cikk írója:
Tábiné Alapi Erzsébet


Salgótarjáni fogaskerekű vasút


 
   
Salgótarján fogaskerekűje
 
(Szűcs Zoltán József)
 
 
 
1881-ben nyitották meg a szénszállító vonalat a VASGYÁR - SALGÓBÁNYA - I.SZ SZÉNRAKODÓ között. A vasút fogaskerekű és adhéziós szakaszok váltakozásával 5,8 km hosszban épült ki, 223 méternyi szintkülönbséget leküzdve.
 
 
Az 1871-ben megnyitott Gyárat már rendelkezett korábban is vasútvonallal, ám ennek kapacitása az 1870-es évtized végére csekélynek bizonyult,  a gyár termelésének és szénigényének jelentős növekedése miatt. Borbély Sándor mérnök tett javaslatot 1890. május 30-án az igazgatótanács ülésén, keskenynyomközű fogaskerekű vasút létesítésére. Az 1881. májusi 2-i RIMA igazgatósági ülésen már működő vasútról hallhattak a vezetőségi tagok.
 
A vasutat legjobban egy 1932-ben kelt jelentésből tanulmányozhatjuk, melyet Vertich Józseftől vett részletekben közlünk:
 
"A vasút általánosságban észak-keleti irányt követ. Hossza a gyári kazánháztól a salgó bányatelepi I.sz. rakodóig 5.830 méter, mely távolságon 222,6 méteres szintkülönbséget győz le. A kiindulási pont és a végállomás közötti nagy szintkülönbség legyőzésére egyes helyeken a vasutat már fogaspályára kellett építeni.
 
A vasút a 20+63,4 szelvényig adhéziós pálya, amelynek átlagos emelkedése 19,6 ezrelék (min 8,6 , max 25,5 ezrelék) E pálya hossza 1963,4 méter.
 
A 20+63,4 szelvénytől a 30+94,2 szelvényig fogaspálya következik, amelynek hossza 1030,8 méter. Átlagos emelkedése 96 ezrelék (legkisebb emelkedés 24,4 ezrelék, a legnagyobb 104,8 ezrelék).
 
A 30+94,2 szelvénytől a 40+63,4 szelvényig ismét adhéziós pálya vezet 11,7 ezrelék -es átlagos emelkedéssel (min. 7,2 , max. 16,5 ezrelék).
 
A 40+63,4 szelvénytől megint fogaspálya következik a 47+34,6 szelvényig. 88,2 ezrelék átlagos emelkedéssel. (min. 26,1 ezrelék max. 105,4 ezrelék). A pálya hossza 671,2 méter.
 
A 47+36,4 szelvénytől a pálya már végig az 58 -as szelvényig adhéziós pálya. Ennek átlagos emelkedése 19,2 ezrelék (min. 13,4 és max. 21,7 ezrelék).
 
A pálya alépítményének koronáján nyugszik a 2,00 méter széles 0,30 méter vastag kavicságy. Ebbe vannak beleágyazva a talpfák. A sín nyombősége 0,79 méter. Az adhéziós pályán a talpfák 0,80 méter távolságra a fogaspályán 0,50 méterre vannak egymástól, és az előforduló legnagyobb nyomás alatt igénybevételük nem éri el az 1200 kg/cm2 -t. A pálya fogaskerekű részén a fogasrúd a pálya közepén nyert elhelyezést. A fogasrudat 3 méter hosszú darabok alkotják amelyek a sarokvasakból és az általuk befogott, martinacélból készült fogakból állnak. A pálya fogasrészének elején és végén rugós pedálok vannak elhelyezve, amelyek a fogaskerék fogainak a fogasrúdba való nyugodt behelyezkedését biztosítják. A fogasrudat alkotó sarokvas 100x70x10 mm.
 
A 40+20,2 szelvénynél a pályának elágazása van, mely az említett szelvénytől észak-keleti irányban, légvonalban 475 méternyire lévő szénrakodónál ér véget. A szóban forgó szárny hossza 797 méter, átlagos emelkedése 5,8 ezrelék.
 
Az 51 -es szelvénynél van a fővasútvonal másik elágazása, amely az említett szelvénytől északra fordul, és a II.sz. Széntáróhoz vezet. Ennek hossza 407 méter, átlagos emelkedése 11,6 ezrelék.
 
A 19+28,8 szelvénytől a 20+45,5 szelvényig kitérő épült azzal a céllal, hogy a fentről érkező, szénnel telt vonat a gyárból jövő szerelvénnyel elmellőzhesse (keresztezhesse) egymást. Itt történik egyébként a mozdonycsere, és a mozdonyoknak vízzel és fűtőanyaggal való ellátása is.
 
A fogasrúd kezdete közelében a vasútnak az építmény felé eső sín szélétől 1,42 méterre egy 4,60x3,20 méter alapterületű, téglából épült szivattyúház áll. Mellette létesült egy 7,8x3,4 méter alapterületű faépület is, melyben a homokszárító nyert elhelyezést."
 
Az első 1881-ben beszerzett fogaskerekű B' tengelyelrendezésű mozdony a Florisdorfi gépgyár terméke volt. Érdekes megoldásként a gépen bronzból készült fogaskereket alkalmaztak.
 
A vasút végig a RIMA területén futott, a legkisebb ívsugár 50 méter, a legnagyobb 300 méter volt. Lefelé szenet, felfelé bányafát, és egyéb anyagokat szállítottak. Már a kezdetektől jelentkezett az átmenő forgalom, Salgóbányára a lakosság számára élelmiszert, fogyasztási cikkeket szállítottak. Személyforgalomra a vállalatnak hivatalos engedélye nem volt, de egyszeri vagy korlátozott időtartamra szóló utazási engedélyeket kiadhatott. Egy-egy szerelvényen öt fékes szolgált. A vonatok rendszerint egy, de leginkább két személykocsit is vontattak. Az engedélyezett sebesség az adhéziós pályán 12 km/ó fogaspályán 8 km/ó volt. Akinek nem jutott ideje az Acélgyár titkárságán engedélyt beszerezni, az a vonat indulásakor a vonatvezetőtől szerezhette be. Persze megesett, hogy nem jutott fel a személykocsira, fel kellett kapaszkodnia valamelyik fékező mellé a csille fékállására. Ezt a szabálytalanságot elnézték, nem tudunk olyanról, akit otthagytak volna. Indulás előtt még figyelmeztették az utasokat a balesetveszélyre és a helyes magatartásra, és már futott is a vonat. A szállítási igényeknek megfelelően indultak a szerelvények, általában délelőtt - délután, kettő - kettő.
 
1883. február 2-án a Salgóra kapaszkodó vonat mozdonyának fogaskerekéből két fog kitört, a szerelvény mozdonyostul megfutamodott, a fékezők minden megállító igyekezete ellenére felgyorsult, majd a Kútház (szivattyúház) előtti kanyarban a 21-22. szelvény magasságában kiborult. A balesetnél életét vesztette a fűtő, és hat utas. A vállalat ezután a fogaskerekű vasutak terén nagy tapasztalatokkal rendelkező svájci Whinterturi lokomotív gyárhoz fordult, melynek szakemberei tanulmányozták a vasutat, és rövidesen szállították a C tengelyelrendezésű fogaskerekű mozdonyt. Ennek alapján később a gyár műhelyében még két fogas mozdonyt építettek a forgalom megnövekedtekor.
 
1920-tól megszüntették az önálló vonatvezetői szolgálatot, ettől kezdve a mozdonyvezető viselt minden felelősséget, de a tekintélye is megvolt hozzá.
 
A vasúton futó járműveket két összeírásból ismerjük. A kocsik java házilagos készítésű, az acélgyár terméke. A teherkocsik 25 %-a adhéziós volt, orsós fékkel; a többit orsós és fogas fékkel is felszerelték.
 
 
Ez a felsorolás még kiegészítendő, hiszen a személyforgalom növekedésével a teherkocsik egy részére padokat szereltek, és személykocsiként közlekedtették. Az utazásra szolgáló kocsik főbb típusai:
 
"pánvégli" kis kocsi oldalülésekkel
fát szállító kocsiból átalakított oldalüléses személykocsi
nyitott, de fedéllel ellátott személykocsi
zárt, ajtónyílásokkal kiépített személykocsi, két részes, szembe ülésekkel.
A járműállomány a felszámolásig lényegében nem változott.
 
1942-től az acélgyár termelése emelkedett, megnövekedett a vasúti forgalom is. De nem csak az áruk mennyisége, az utasok száma is növekedett. Hivatalos személyforgalom azonban továbbra sem volt, bár egyre többen vették igénybe a vasutat. Nem csak a mozdonnyal közlekedő vonatokon, gyakorta előfordultak fékes kocsival való gurulások. Szintén Vertich úr leírásából idézünk egy 1947 tavászának éjszakáján történtet:
 
"...Vendéglátóink vigasztaltak, legyünk nyugodtak, levisznek fékes-kocsival, egyébként egy kényszerű útitársunk is lesz, beviszik Őt a gyári kórházba. Úgy tíz óra tájban előállt két személykocsi, rajta két-két fékes, a kocsi fékjei mellett még egy-egy karvastagságú rúddal, melyet mint mondták, biztonság okáért vettek magukhoz. A kedélyes társaság meglehetősen vidáman vette a kanyargós utazást, olykor-olykor azonban elnémultunk, mert éppen éles kanyar, vagy meredek következett. Szerencsésen leértünk..."
 
A háborús események, majd az 1950-es évek erőltetett ipari hajszájában megfeledkeztek a vasútról, mely szorgosan hordta a szentet. A vasút, járművek állapota leromlott, a tárna lassan kimerült.
 
1953-tól megszűnt a szén szállítása, csak kis mennyiségben válogatott illetményszenet fuvaroztak. Az utasok annál inkább megkedvelték a "kis feketét" ahogy a fogas mozdonyait nevezték. Személyszállításból adódó bevétel azonban nem volt, jegyeket nem adhattak el, hiszen közforgalom hivatalosan nem is volt.
 
1956. őszén pöfögött utoljára a fogas. A Forradalom idején az üzem szünetelt, utána a megváltozott politika már csökkentette a nehézipari beruházásokat, a vállat nem talált pénzt a vasút felújítására.
 
1957. július havában megkezdték a bontást külsős dolgozók igénybevételével, szeptember hónapban befejeződtek a munkálatok. A mozdonyok Nagybátonyba, vagy a kohóba kerültek. Háromnegyed század után befejeződött az elő ipari fogaskerekű története Salgótarjánban.
 
Forrás: kisvasut.hu

 

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

HelyiVilága magazin ajánló

Influenza: tünetek, kezelés, megelőzés
Egészség, Megelőzés
Az influenza előfordulása gyakoribb, mint gondolnánk. Mivel nagy valószínűséggel szinte minden évben fennáll az ...
Egy tízgyermekes, bolhási családnak segítségre van szüksége
Életmód, Élet
Egy tízgyermekes, bolhási családnak segítségre van szüksége, mert az apa szívinfarktust kapott, nem halt meg, de ...
Érdekesség Olaszországból
Nagyvilág, Érdekességek
Páratlan történelmi múltja miatt – na meg az lista korábbi pontjaiból adódóan – Olaszország a világ negyed ...
Az Aspirin
Egészség, Megelőzés
Az Aspirint sok mindenre használhatjuk a háztartásban is
CSODÁS HELYEK SZLOVÉNIÁBAN
Nagyvilág, Érdekességek
Magyarország dél-nyugati oldalán fekszik Szlovénia, amelybe mérete ellenére rengeteg csodás helyet préseltek. A ...
Nóniusz Ló
Cukiságok, Állati cukiságok
A nóniusz Magyarországon, a mezőhegyesi ménesben kitenyésztett, törvényileg védett lófajta.
Arany Sárfehér
Életmód, Élet
Az arany sárfehér a szőlőfélék (Vitaceae) családjába, a bortermő szőlőkhöz (Vitis vinifera) tartozó magyar ...
Erre számíthat, aki legközelebb szállodába megy
Utazás, Élmények, beszámolók
Eltűnik a svédasztalos reggeli, a medencében való fürdéshez időpontot kell kérni, a szájmaszk használata p ...
Martfű Magazin
Helyi történetek, Helyi történetek
A Martfű Magazin önkormányzati kiadásban, 3.000 példányban, havi egy alkalommal jelenik meg. Postai terjesztéssel ...

További magazin cikkek »

 

 

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »