Szent Sebestyén fogadalmi 

 

Heves megye

Hatvan

Kossuth tér

A templom mellett (az egykori piac területén).

Felállítás 1740. május 30.

 

 

...'A Szent Sebestyén fogadalmi emlékmű

A Kossuth téren, a plébániatemplom mellett látható Heves megye egyetlen szabadban álló barokk emlékműve, a Szent Sebestyén oszlop. Az 1739 áprilisában kitört, 1740. január 20-ig tartó és 568 személy (köztük a 45 éves prépost, Palics János és más papok) életét követelő pestisjárvány túlélői állíttatták hálából. Szent Sebestyén Diocletianus (284-305-ig) császár testőrtisztje volt. A kereszténysége miatt a császár kihallgatta és fához kötözve nyilakkal lövette. E kínzatása miatt lett Sebestyén pestisszent, mert a pestisjárványokat a középkori ember az Isten pestisnyilakkal küldött büntetésének fogta fel, és ezektől Szent Sebestyén közbenjárására remélt megmenekülést.

A hatvani emlékművet (mely az ország egyik legkorábbi ilyen vonatkozású alkotása) eredetileg a régi Kálvária temető előtti téren állították fel, a járvány áldozatainak tömegsírja közelében, majd 1846-ban a plébánia előtti térre helyezték át. Jelenlegi helyére 1971-ben került, ez alkalommal a szoborcsoport alakjait rossz állapotuk miatt kicserélték másolatokra. A Hatvany Lajos Múzeumban találhatók az eredeti szobortorzók.

Az emlékmű alapzatába a következő szöveget helyezték el: 'Hálából emelte a piacon a hatvani nép a három személyű Egyisten, a Boldogságos Szűz Mária, és Xavéri Szent Ferenc, Szent Rókus, Szent Rozália, főleg pedig Szent Sebestyén tiszteletére, hálaadásul, hogy megszabadította a veszedelmes pestistől, és hogy a jövőben az ilyen rossztól védje meg. 1740. május 30.'

Az emlékirat egy példánya megmaradt a hatvani kapucinusrend Historia Domesticajában. Doktay Gyula, a Hatvany Lajos Múzeum első igazgatója szerint feltételezhető, hogy az emlékmű eredeti szobrait Jäger Antal pallér édesapja, Jäger János Henrik budai kőfaragó mester műhelyében készítették.

Az emlékművet a legprecízebben Doktay Gyula írta le. A Hatvany Lajos Múzeum tulajdonában levő kézirata szerint: 'A szoborcsoportot egy igen széprajzú és arányú négyzet alapidomú (4,43x4,27 m) szalag fonatos kő mellvédfal zárja körül.. Négyzetes kőkorlátalapból emelkedik ki a szoborcsoport posztamense, mely oldalt kissé megnyúlik, hogy helyet kapjon a két rajta álló szent szobra. A posztamens 25 cm magas profilált talapzaton áll. Középen egy tükörrel díszített, 69 cm magas pillér emelkedik, melynek első oldalán Szent Rozália reliefje van. Az ellenkező oldalon. ...latin nyelvű felírás olvasható, mely megmagyarázza a nézőnek az emlékmű keletkezésének okát, és építésének évszámát tünteti fel, majd azt, hogy később helyezték át a mai helyére. Kétoldalt a posztamens megkeskenyedik. E megkeskenyedett részt, melyen a szobrok állnak, mindkét oldalon egy-egy díszes konzol tartja, melynek körét palmettás dísz tölti ki. Oldalt, felül hármascsigás kiképzést kapott a konzol, fölötte virágdísszel. Az egészet posztamenst egyetlen profilált, 22 cm vastag kőlap fedi. Ezeken áll a két pestistől védő szent, jobbra Szent Rókus ...mellette ... az oszlop bal oldalán, a mostani szent Adalbert püspököt ábrázoló szobor helyén állt Xavéri Szent Ferenc szobra. Sokáig egy durva faragású, vörösesszürke terméskődarab helyettesítette a szent ismeretlen szobrát. Hatvany Irén bárónő az emberi alakot alig formáló követ a 30-as évek elején eltávolíttatta és helyébe a mostani Szent Adalbert szobrot faragtatta ... (a szobor) elkészülte után került elő Révész József, volt hatvani rendörkapitány kutatása eredményeként a Máriabesnyőn levő hatvani kapucinusrend Historia Domusa (Háztörténete), amiből kétséget kizáróan kiderült, hogy a bal oldali szobor Xavéri Szent Ferenc volt. Középen tengelyben áll az alacsony lábazaton nyugvó oszloptörzs. ...a 260 cm magas oszloptörzs nyaktaggal ellátott, szép szarvasfejezetű kapitelben végződik. A kapitelen áll ... Szent Sebestyénnek a szobra.'

A két évszázadot átélt szoborcsoportozat alakjait, az oszloptörzset erősen megrágta az idő vasfoga, legjobban a szalagfonadékos kőkorlát állt ellen és ízelítőt ad az emlékmű egykori szépségéről. Dr. Pálos Frigyes prépost-plébános a hatvani pestisoszloppal, és a hozzá fűződő jeles dátummal kapcsolatban a következő gondolatainak adott hangot: 'A történelem arra való, hogy az ember ne felejtse el a gyökereit. Szent Sebestyén napján arra is gondolnunk kell, hogy egy félig kihalt város lakóinak közös akaratából néhány hónap alatt emlékművet állíttattak. Példaértékű tett ez a mai ember számára is, aki sokszor szánt szándékkal pusztítja meglévő értékeit, s képtelen azokat megbecsülni.'...

 

Forrás: köztérkép.hu