A régió egyik leghangulatosabb úti célja a közeli Szécsisziget. A település egykor a Szapáry család birtoka volt, még ma is megtekinthető a XVIII. században, magyar barokk stílusban épült kastélyuk, valamint a Szapáry Péter által építtetett szép barokk templom, melynek különlegessége az oltár mögött megépített Purgatórium, valamint az ódon, egykor a pálosok tulajdonában lévő Fekete Madonna. A Kerkán valamikor húsz vízimalom működött, de a folyó szabályozása következtében ezek megszűntek, mára talán egy-kettő maradt mutatóban. Az egyik ilyen Iklódbördőcén, a másik Szécsiszigeten látható, mi ez utóbbit keressük fel. A szépen felújított épületben nem csupán a régi mesterségek közé tartozó molnárokét ismerhetjük meg, hanem bepillantást kapunk testünk-lelkünk harmóniájáért felelős gyógy- és vadvirágok életébe is, melyekből Lengyelné Csondor Katalin készít egészségmegőrző termékeket. A malomtól nem messze pedig a régió egyetlen vízibivaj populációja él.

Útban Csömödér felé, még megállunk, hogy felkeressük a magyar Maginot-vonalnak nevezett, egykori erődrendszer részét képező katonai bunkereket, melyek 630 km hosszan húzódtak az ország déli határvidékén Szeged és az Őrség között. A bokáig érő avarban megbújó lövészárkokat és masszív bunkereket végül sosem kellett használni. Utolsó úti célunk a Lentit Kistolmáccsal összekötő keskeny nyomtávú kisvasút csömödéri megállója. A Csömödéri Erdei Vasút hazánk leghosszabb kisvasúti hálózata, összesen 102, 9 km hosszan tekereg a vadregényes Zalai erdőségben. Az útvonalnak csupán harmadát használják személyszállításra, a többin fát szállító tehervonatok járnak. Mindennek ellenére a romantikus útvonal rengeteg érdeklődőt vonz, hiszen az erdőben egészen közelről lehet megfigyelni az itt élő vadállatokat. A vaddisznók, gímszarvasok – melynek itt élő populációja Európában a legnagyobb – teljes nyugalommal szemlélik a mesébe illő kismozdonyt és a rá kapcsolt vagonokat, melyek jelenlétéhez az 1910-es évek óta már hozzászoktak.

Forrás: utazom.com  Utazási iroda