Település:
Fejér megye, Gárdony
Dabasi Halász-kastély
A városhoz közeli településen található ............
Halász-Kastély
2475 Kápolnásnyék , Deák Ferenc u. 10.
A 19. Század második felében Halász Lázár volt az egyik legnagyobb birtokos
Nyéken, gazdaságát 1893-ban már bérlők művelték.
Ez olyan jól jövedelmezett, hogy a család 1895-ben már 1235 katasztrális holdat
birtokolt, korábbi földjeinek dupláját, és övék volt a legjobban gépesített gazdaság is.
Fia, Dabasi Halász Gedeon az 1910-es években építette fel mai formájában a család
kápolnásnyéki kastélyát.
Az akkor neobarokk stílusban átalakított épületet 1945-ig a Halász família lakta.
Az 1945 utáni kollektivizálással termelőszövetkezeti tulajdonba került az épület:
a Vörösmarty TSZ irodái működtek a falai között.
Az épület ezekben az időkben felújításra nem került, állapota folyamatosan romlott.
A kastély megmentése néhány évvel ezelőtt a lehetőségek átgondolásával, majd a
konkrét tervek elkészítésével indult.
Igazi lendületet azonban 2014-ben, a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásának
elnyerésével vett.
A KDOP-2.1.1/B-12-2012-0032 azonosítószámú, „A Kápolnásnyéki Dabasi Halász kastély
rekonstrukciója – Látogatótér és kiállítóhely kialakítása” elnevezésű projekt lehetővé tette,
hogy 2016-ra megújuljon a kastélykomplexum és parkja, amely így egyedülálló
szolgáltatásokat és élményt kínálhat majd a Velencei-tó térségében.
MESÉL A KASTÉLY
A Halász-kastély állandó kiállítása a Halász család fotóalbumából és dokumentumtárából
szemezget, ismerteti a kastély és a család történetét, illetve néhány megmaradt bútordarab
és tárgy segítségével segít eligazodni a kastély izgalmas és változatos történetében.
A kastély története
A napjainkban Halász-kastélyként ismert épület fő szárnyát ifj. Magyary-Kossa Péter,
Fejér vármegyei főadószedő építtette 1810 körül.
A korai klasszicista stílusú kúria tipikus példája volt a vagyonos köznemesség, a
„táblabíró világ” építkezéseinek.
A Magyary-Kossa vagyon az asszony végrendeletének megfelelően nagyrészt unokaöccsére,
nádasdi Sárközy Sándorra majd unokahúga házassága révén Halász Lázárra szállt.
Az ifjan a nemesi testőrség tagjaként szolgáló, majd néhány évet katonai pályán töltő
Halász Lázárt 1848-ban a liberális nemesség tagjaként a polgári forradalom oldalán találjuk,
előbb civilben, majd katonaként.
Élete végén megosztozott birtokán és házán fiával, Gedeonnal.
A fiatalkorában szerzett tapasztalatok kitűnő gazdálkodóvá tették Lázár fiát, Gedeont.
Befektetései eredményeként a század végére gazdasága kiemelkedett a környékbeli
középbirtokok közül.
A gondos gazdának bevételeiből otthona bővítésére, környezetének szépítésére is futotta.
Kúriáját nyugati irányban újabb szárnnyal bővítette és kényelmesebbé tette, körülötte pedig
egy kisebb parkot alakított ki, ahol a korszak divatjának megfelelően megjelentek az
angolparkok és a geometrikus kertek egyes elemei is.
Halász Gedeon első házassága válással ért véget. Második felesége a magát a pákozdi
csatában is kitüntető aradi vértanú, Schweidel József lánya, Anna volt.
Esküvőjükre 1881-ben került sor, fiuk, ifjabb Gedeon 1882-ben született.
Az asszonyt a Pázmánd-forrás melletti – azóta kifosztott – kriptában temették el:
"Schweidel József aradi vértanú lányának síremléke" — ennyit ír a térkép arról az elhagyatott
sírboltról, amely Kápolnásnyék és Pázmánd között az úgynevezett Csekésben, egy kis erdő
közepén, magánterületen található. A kifosztott üregben már koporsódarabot sem találni,
a csontok, köztük az aradi vértanú lányának maradványai elkallódtak, a kövek
szétszóródtak a síremlék körül.
Ifj. Halász Gedeon apja halálával korán, még egyetemi évei idején megörökölte a családi
birtokokat és a kúriát.
1910 körül bővítette, műszakilag korszerűsítette és egy neobarokk stílusú kis kastéllyá
építette át százéves otthonát. Ugyanebben az időben, néhány szomszédos telek megvásárlása
révén, nyugati irányban terjeszkedve igazi angolparkká formálták a korábbi kis díszkertet.
A harmincas éveibe lépő ifjabb Gedeon az 1914-es báli szezonban, Budapesten ismerkedett
meg pazonyi Elek Alexandrine-nal (1889–1981), akivel – a háború kitörése ellenére - még abban
az évben házasságot is kötött.
Három gyermekük született: Alexandrine, Lily és Gida. Az átalakított kastélyban és a
csodálatosan kibővített parkban a családi idill 1944-ig tartott.
MARKÓ, MEDNYÁNSZKY, MUNKÁCSY:
A 19. SZÁZAD MAGYAR FESTÉSZETE A KOVÁCS GÁBOR GYŰJTEMÉNYBEN
(Kápolnásnyék, Halász-kastély: 2019. július 20 – november 10.)
A kiállítás hétfő kivételével minden nap 10.00-18.00 óráig látogatható.
Kiemelt ApróHirdetések
További kiemelt ApróHirdetések »
HelyiVilága Magazin ajánló
Helyi látnivalók
Helyi Programok / események
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók
